14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet

a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének c) pontjában és 20. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendeljük el:

1. §

(1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségű (a továbbiakban: kis mennyiségű),

a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el,
b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót látja el,
c) tulajdonában lévő, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végső fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el,
d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.

(2) A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő termelése és előállítása során.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

  1. Kistermelő: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző természetes személy.
  2. Elsődleges termelés: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbizton-sági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 17. pontja szerint elsődleges termelésnek minősülő tevékenység.
  3. Alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alapterméknek minősülő termék.
  4. Feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő termék.
  5. Baromfi: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) I. mellékletének 1.3. pontja szerinti állatfajok.
  6. Nyúlféle: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontja szerinti állatfajok.
  7. Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőző – baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske esetében legalább 3 hónap – időtartam alatt a gazdaságában nevelt.
  8. Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerint végső fogyasztónak minősülő fogyasztó.
  9. Helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a kistermelő gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti településen lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység.
  10. Termelési régión belül működő piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely: a kistermelő gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megyében, ideértve a fővárost is (a továbbiakban együtt: megye), illetve az azzal szomszédos megyékben működő piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely.
  11. Gazdaság helye: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvar.

3. §

A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomonkövethetőség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásáért.

4. §

(1) A kistermelő az 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerint előállított kis mennyiségű alapterméket értékesítheti saját gazdaságában a végső fogyasztónak, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek. A kistermelő nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet és élő halat Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen, egyéb állati eredetű alapterméket a termelési régión belül működő piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesíthet a végső fogyasztónak.
(2) A kistermelő az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerint előállított kis mennyiségű élelmiszert saját gazdaságában, termelési régión belül működő piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesítheti a végső fogyasztónak.
(3) A kistermelő az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kis mennyiségű levágott baromfit és nyúlfélét saját gazdaságában, termelési régión belül működő piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végső fogyasztónak, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesítheti.
(4) Piacon és vásáron történő értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló rendeletekben foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

5. §

(1) A kistermelőnek az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének – kivéve kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, vadon termő alaptermék összegyűjtését és betakarítását – megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését a gazdaság helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás) írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével:

a) a kistermelő neve, címe,
b) a gazdaság telephelye,
c) az értékesíteni kívánt alaptermékek megnevezése,
d) az értékesíteni kívánt, alaptermék feldolgozásából származó termékek megnevezése.

(2) Az állomás a kistermelőt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el.
(3) Az állati eredetű termékek termelése, előállítása, illetve feldolgozása esetén a hatósági állatorvos az (1) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 5 napon belül helyszíni szemlét végez, amelynek alapján a nyilvántartásba vett kistermelő részére a 2. számú melléklet szerinti hatósági állatorvosi igazolást (a továbbiakban: hatósági állatorvosi igazolás) állít ki, ha a gazdaság megfelel az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai előírásoknak, az állatállomány részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programban, illetve a tejtermelő állomány mentes gümő-kórtól és brucellózistól.
(4) A hatósági állatorvosi igazolás a kiállítástól számított egy évig érvényes, évente meghosszabbítható kedvező eredményű felülvizsgálat esetén. A kistermelő állati eredetű alap- és feldolgozott terméket csak hatósági állatorvosi igazolással hozhat forgalomba.
(5) A hatósági állatorvosi igazolást vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelőnek, illetve az alaptermék értékesítését végző helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetőjének az árusítás helyén kell tartani.
(6) A nyilvántartott kistermelőnél a hatósági állatorvos, illetve az állomás területi felügyelője szükség szerint, de az állati eredetű terméket értékesítő kistermelőnél évente legalább egyszer, helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenőrzést végez. Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, a kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, súlyos állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a hatósági állatorvos az állatorvosi igazolást és annak másolatát visszavonja, kezdeményezi az állomásnál a nyilvántartásból történő törlést, illetve intézkedik a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban.

6. §

(1) A kistermelőnek az alaptermékből előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell készítenie a következő tartalommal:

a) a kistermelő neve, címe,
b) az élelmiszer-előállítás helye,
c) az élelmiszer megnevezése,
d) az élelmiszer egységnyi mennyiségére, illetve adagra számított anyagösszetétele,
e) fogyaszthatósági időtartam, illetve minőségmegőrzési időtartam,
f) tárolási hőmérséklet.

(2) A kistermelő az élelmiszer-előállítás során csak a kiskereskedelmi forgalomban lévő, illetve a saját gazdaságában termelt és előállított fűszereket, ízesítőszereket és étkezési sót használhat fel.
(3) Ha a kistermelő az általa előállított alapterméket, baromfi-, nyúlhúst csomagoltan értékesíti a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a “kistermelői” vagy méz esetében a “termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt. Csomagolatlan alapterméknek helyi kiskereskedelmi egységnek történő értékesítése esetén a kiskereskedelmi egységnek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a termék megnevezése előtt a “kistermelői” vagy méz esetében a “termelői” jelzőt, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamot, és a tárolási hőmérsékletet. A kistermelői áru egységeit részekre bontani, darabolni, májat – hízott liba- és kacsamáj kivételével – vagy egyéb belsőséget külön értékesíteni nem szabad.
(4) Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén – a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről szóló rendeletben foglalt kivétellel – fel kell tüntetni a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendeletben és e rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 2003. december 23-i 2295/2003/EK bizottsági rendeletben előírt jelölést.
(5) Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén fel kell tüntetni a “nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve “nyers tejből készült” jelölést.
(6) Gazdaságban, piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen történő értékesítés esetén elegendő az értékesítés helyén a kistermelő nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamot és a tárolási hőmérsékletet jól látható módon feltüntetni.
(7) A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelő köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megőrizni.

7. §

(1) A kistermelő gazdaságában levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a jogosult állatorvos a levágás helyén elvégzi, és a húst húsbélyegzővel lepecsételi. A vizsgálat után a jogosult állatorvos a 3. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható.
(2) A kistermelő a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévő sertést, juhot, kecskét és szarvasmarhát közfogyasztás céljára engedéllyel rendelkező vágóhídon levághatja vagy levágathatja, a hatósági vagy a jogosult állatorvos elvégzi a húsvizsgálatot és a 3. számú melléklet alapján hússzállítási igazolást állít ki. A kistermelő az ebből származó húst saját gazdaságában feldolgozhatja, húskészítményeket állíthat elő, és a terméket közvetlenül a végső fogyasztónak értékesítheti. A kistermelő a friss húst nem értékesítheti.
(3) A (2) bekezdés szerint levágatott állatok húsát haladéktalanul +7 °C-ra vagy ez alá, a belsőségeket +3 °C-ra vagy ez alá kell hűteni, és a húst a feldolgozásig folyamatosan ezen a hőmérsékleten kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad.
(4) Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy időben feldolgozni, húsukat elkülönítetten kell tárolni.

8. §

(1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelményeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységnél a 852/2004/EK rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai előírásokat kell betartani.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységnél a 852/2004/EK rendelet előírásait, valamint az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeket kell betartani.
(4) A 7. § (2) bekezdése szerinti sertés, szarvasmarha, juh, kecske levágásával vagy levágatásával kapcsolatban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet előírásait be kell tartani.

9. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 1. cikk
(2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikk (3) bekezdése,
b) az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, 1. cikk
(3) bekezdésének c) pontja, 1. cikk (4) bekezdése, valamint 1. cikk (5) bekezdésének a) pontja.