Alkalmazott kutatás eredményei

A 2016-2019-es Magyar Méhészeti Nemzeti Programnak 2017. július 31-én zárult le az I. végrehajtási éve. A jogi hátteret az idén januárban megjelent 4/2017 (I. 23.) FM rendeletben találhatják meg a Méhésztársak. Az alkalmazott kutatás támogatása keretében, a korábban elindított programok közül kettő folytatódott tovább. Ezek mellett az OMME javaslatára több új kutatási téma is bekerült a támogatható projektek közé, melyek közül három kutatást indított el Egyesületünk az I. végrehajtási évben. A kutatások támogatását most is a Földművelésügyi Minisztérium engedélyéhez kötötte a Nemzeti Program. Az elindult témákról hallhattak előadást a Méhésztársak novemberben, a Magyar Méhészek Világtalálkozóján, Gödöllőn. Az alábbiakban felsorolt témacímek mellett zárójelben találhatóak azok a kutató szervezetek/intézmények, amelyekkel az OMME szerződést kötött a feladatok végrehajtására.

 

Illatanyagok szerepének vizsgálata a háziméh-atka kapcsolatban és felhasználásuk lehetőségei a kaptárok atkamentesítésében (Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet, MTA ATK NÖVI)

Korában írtunk róla, hogy az aktív komponensek kiszűréséhez szükséges az egyedülálló bioszenzoros gázkromatográf és a vizsgálati módszer további beállítása élő Varroa atka felhasználásával, amelyhez több elő-kísérletet végeztek. A világviszonylatban is ritka módszer hazai alkalmazását sikerrel beállították. Folytatódott továbbá az illatminták gyűjtése és a mintagyűjtési módszerek fejlesztése.

 

Méh egészségügy metagenomika vizsgálatok segítségével (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, NAIK)

A 2016/2017. végrehajtási évben a NAIK kutatói több vonalon folytatták kutatásaikat. Egyik ilyen a korábban elkezdett „hazai méh populációgenetikai vizsgálatok”. Módszerükkel sikerült elkülöníteniük az A. cerana egyedeket az A. mellifera fajba tarozó egyedektől valamint további bontásban az A. mellifera carnica-tól elkülönültek a hazánkban nem tenyészthető alfajok is. Ezzel párhuzamosan a méhanyák here utódainak vizsgálatából meg tudják állapítani az anya genotípusát (faji hovatartozását, tisztítási tulajdonságát stb.), illetve azon keresztül a család jellemző fenotípusát, anélkül, hogy az anyát veszélyeztetve kellene mintát venni.

A higiéniai viselkedéshez kapcsolt genetikai markerek adaptálása is sikeresen folytatódott, amely lehetővé teszi nagyobb szűrővizsgálatok elvégzését a hazai állományon a jól tisztító vonalak kiemeléséhez.

Mindezek mellett a Varroa szenzitív (VSH) viselkedéshez kapcsolt valamint a Szociális tisztogató viselkedéshez (grooming) kapcsolt markerek adaptálásának és továbbfejlesztésének irányába végeztek kutatásokat.

 

 

A varroa atka elleni védekezési módszerek on-farm hálózati vizsgálatának folytatása – a varroa atka elleni konvencionális védekezéshez képest alternatív védekezési módszerek hatékonyságát vizsgálata összehasonlító módszerrel termelési körülmények között. Oxálsav-dihidrát szublimáció alkalmazásának hatékonysági mérése. (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet)

Az első végrehajtási évben a projekt elsődlegesen az illóolaj keverékes Varroa atka elleni kezelések hatásának, hatékonyságának vizsgálatát tűzte ki célul, összehasonlítva az oxálsav szublimáltatásos kezelés eredményeivel. A működő méhészetekben végzett kísérletek kimutatták az alkalmazott illóolaj keverék hatékonyságát a kezeletlen kontrollokhoz képest, de ez a hatékonyság jelentősen elmaradt az oxálsavas kezelések eredményeivel szemben.

 

Magyarországon termelt különböző mézfajták mikro összetevőinek feltérképezése – mézek mikro komponenseinek vizsgálata, ún. ujjlenyomat készítése néhány magyarországi mézfajtáról, amelynek segítségével igazolható, hogy az adott mézet hazánkban termelték. Magyarországon termelt különböző mézfajták biológiai aktivitásának vizsgálata. (Wessling Közhasznú Nonprofit Kft.)

A kutatási projekt első évének célja az volt, hogy egy nagyszámú minta gyors és pontos elemzésére alkalmas vizsgálati módszert fejlesszenek ki és ennek segítségével feltérképezzék a Magyarországon gyűjtött fontosabb fajtamézek és vegyes virágméz aminosav összetételét. A vizsgálati módszer sikeres fejlesztését követően 61 mézminta (akác-, repce-, hárs-, napraforgó-, selyemfű-, édesharmat-, és vegyes virágméz) vizsgálatára került sor.

 

Méhanyák teljesítményvizsgálatához szükséges telephelyek létesítése, fejlesztése (Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete)

A hazai méhtenyésztés fejlesztése és ezen keresztül a méhészeti ágazat fenntarthatósága érdekében fontos célkitűzés a mesterséges megtermékenyítési program erősítése, fejlesztése. Ebből a szempontból elsőrendű kérdés a Központi Teljesítmény Vizsgáló telepek fejlesztése, bővítése, eszközfelszerelésének uniformizálása. A 2017. évtől az MMOE négy KTV telephelyet állított be és szerelt fel, ahol telepenként 80 méhanya vizsgálatára van lehetőség.

Egyesületünk az alkalmazott kutatási témákra, a 2016/2017. végrehajtási évben 38.966.234 Ft-ot költött el, majd igényelt vissza az MMNP alapján. Ezzel a rendelkezésre álló keretösszeget 56,63%-ban használtuk ki.   A végrehajtási évre előirányzott összeg fennmaradó részét átcsoportosíttattuk egyéb jogcímek kifizetésére.

MMOE_Összefoglaló_2017

MTA_ATK_NÖVI_Összefoglaló 2017

NAIK_244_Összefoglaló_2017 NAIK_243_Összefoglaló_2017

ÖMKI_Összefoglaló_2017

WESSLING_Összefoglaló_2017