Az alábbiakban megtekinthető, a mézekre vonatkozó előírások összefoglalója, melyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatósága bocsátott rendelkezésünkre:
A mézekkel kapcsolatos előírásokat a mézre vonatkozó 2001/110/EK tanácsi irányelve tartalmazza, amely Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 sz. Méz című előírásában került átültetésre.
A mézek jelölésénél a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 sz. Méz c. előírását, valamint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) előírását kell figyelembe venni.
A Rendelet, mely 2011. december 12-én lépett hatályba és néhány kivételtől eltekintve 2014. december 13-tól kell alkalmazni, tartalmazza az élelmiszerek jelölésére vonatkozó követelményeket. A Rendelet alapkövetelményként rögzíti, hogy végső fogyasztóknak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek szánt valamennyi élelmiszert e rendeletnek megfelelő, élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak kell kísérnie. A kötelező jelölési elemek mézek esetében az alábbiak: megnevezés, nettó mennyiség, minőségmegőrzési idő, tárolási feltétel, a jelölésért felelős vállalkozás (gyártó vagy forgalmazó) neve, címe; származási ország.
A Rendelet által szintén kötelezően előírt – de csak 2016. év végétől kötelezően alkalmazandó – tápértékjelölés alól kivétel a méz, mint egyetlen összetevőből álló feldolgozatlan termék. Nem kötelező a tápértékjelölés a kistermelői rendelet (52/2010. IV. 30.) FVM rendelet) hatálya alá tartozó élelmiszerek valamint a kézműves élelmiszerek esetében.
A Rendelet értelmében nem kell az egyetlen összetevőkből álló termékek esetében feltüntetni az összetevőket, amennyiben az összetevő neve és az élelmiszer neve megegyezik.
A méz egy összetevőből álló élelmiszer, ezért az összetevők jelölésére nincs szükség.
A fentieket egyértelművé teszi a mézre vonatkozó 2001/110/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2014/63/EU irányelv, miszerint a virágpor a méz természetes alkotóeleme és nem tekinthető a Rendelet szerinti összetevőnek és ezzel pontosítja azt, hogy a méz nem összetett élelmiszer.
A mézek jelölésénél a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/110 sz. Méz c. előírását is figyelembe kell venni. Ez az előírás tartalmazza azokat a mézre vonatkozó fizikai és kémiai jellemzőket, amelyeket laboratóriumi vizsgálatok segítségével meg lehet határozni és amelyektől a vizsgált minta jellemzői nem térhetnek el, máskülönben nem nevezhető a vizsgált minta által képviselt termék „méz”-nek. A mézfélék pontos megnevezésére (növényi vagy földrajzi eredetre vagy különleges minőségi jellemzőre; megjelenési módra utalás) valamint a származási ország kötelező jelölésére vonatkozó szabályokat ez az előírás tartalmazza.
A kistermelők tevékenységét és a termékeik előállítását/értékesítését az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet szabályozza.
Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek (Kistermelő I.) a Rendeletben meghatározott jelölést kell alkalmaznia. Továbbá a csomagoláson fel kell tüntetni méz esetében a „termelői” jelzőt a termék megnevezése előtt.
Ha a kistermelő az általa előállított élelmiszert csomagoltan értékesíti a gazdaság helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, engedélyezett ideiglenes árusító helyen, valamint házhozszállítással (Kistermelő II.), a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét vagy a gazdaság helyének címét, a termék nevét, a minőségmegőrzési idejét valamint a termék tömegét, kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelő a vevő jelenlétében méri le.
Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a különböző jelölési módokat (a 1169/2011/EU rendeletben előírt betűméret alkalmazásával; a nettó tömeg betűméretére a 13/2008. NFGM-FVM rendelet vonatkozik; a termék nevét és tömegét ugyanazon látómezőben jelölve):
OMME ügyvezetés
