Az alábbiakban adjuk közre a 47/2010. (XII. 31.) VM-rendelet 24 §-a,  „Méhegészségügyi és környezet-terhelési monitoring vizsgálat” jogcím alapján elvégzett vizsgálatok eredményeinek összefoglalóját. Az összeállítást Tóth Péter Veszprém megyei méhészeti szaktanácsadó készítette.
Az Országos Magyar méhészeti Egyesület által végzett méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálatok rövid összefoglalása

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program megvalósításának szabályait tartalmazó 47/2010. (XII. 31.) VM rendelet 24.§-a rendelkezik a méhészeteket érintő környezetterhelési monitoring vizsgálatok elvégzéséről. Ezt a munkát 2007-ben a tagok befizetéséből finanszíroztuk. Az első év eredményei egyértelműen bizonyították, hogy az elvégzett mérésekre nagy igényt tart a szakmai közvélemény és helye van a Magyar Méhészeti Nemzeti Program céljai között. Ezt bizonyítja az is, hogy jogcím megvalósítására szánt keretösszeg jelentősen emelkedett minden évben.

A 2010-11. évben végrehajtott költségvetési periódus, az előző évekhez hasonlóan magas kihasználási mutatókkal rendelkezik. Eredményeink a következők:

1. A tárgyalt időszakban folyamatos mintavételeket végeztünk az országszerte, és vizsgáltuk a méhcsaládok elhullásának okait. A méhészek telephelyén végzett mintavételek alkalmával kérdőív segítségével feltérképeztük az egyes technológiai lépéseket, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei és az említett kérdőívek adatai segítségével ajánlásokat tettünk a technológia megváltoztatására.
2. Munkánk során bebizonyítottuk, hogy a hazai, esetenként 20%-os téli méhpusztulás fő oka a családok magas atka és nozéma fertőzöttsége. Ez a helyzet pedig komoly összefüggésben áll a hazánkban mérhető méhsűrűségi adatok jelentős megváltozásával, ugyanis Magyarországon az elmúlt tizenöt évben másfélszeresére nőtt a méhállomány, ez pedig azt jelenti, hogy Az EU jelenlegi területén hazákban a legnagyobb a méhsűrűség. A pusztulási tüneteket mutató méhészetek közül 2011 augusztusának végére már több, mint 60 méhészetet mintáztak meg szaktanácsadóink.
3.  A tárgyalt költségvetési ciklusban több esetben végeztünk a méhkórtani adatokat kiegészítő kémiai vizsgálatokat annak érdekében, hogy el tudjuk dönteni azt, hogy a pusztulások kialakulásáért esetleg nem áll-e a háttérben valamilyen környezetszennyezés, vagy növényvédelmi probléma. Ezekről a vizsgálatokról tudni kell azt, hogy akkreditált laboratóriumokban, igen korszerű módszerekkel sok esetben több száz hatóanyag azonosítása történik. A vizsgálataink során természetesen kitértünk a kaptárakon belül alkalmazott atkaölőszerek halmozódásának mérésére is. Ez a munka azért fontos, mert sikerült összefüggéseket találnunk az atkaölőszer szennyezettség mennyisége és az ezzel párhuzamosan kialakuló méhkórtani jelenségek kialakulása között. Ez a szennyezettség fokozhatja a nozémás tünetek és az atkáknak bizonyos szerekkel szembeni csökkent érzékenységének kialakulását.
4. Tekintettel a közelmúlt antibiotikumokkal kapcsolatos tapasztalataira, minősítettünk néhány méhtakarmányt ebből a szempontból.
5. A munka igen fontos egyben költséges része volt az a feladat, amit a neo-nikotinoidok csoportjába tartozó növényvédőszer hatóanyagokkal kapcsolatosan végeztünk. Sajnos a mérések hosszú időn át tartó elhúzódása következtében bizonyos 2010 nyarán vett minták eredményeit csak ebben az összefoglalóban tártuk az érdeklődők elé. A neo-nikotinoidokkal kapcsolatosan arra a megállapításra jutottunk, hogy ezeknek a hatóanyagoknak a csávázó szerként való alkalmazása a Magyarországon évente bekövetkező méhpusztulások esetében nem jelenthet akkora problémát, mint ahogyan erről a nemzetközi szakirodalom megemlékezik.
6. A monitoring vizsgálatok komoly támpontokat nyújtanak a növényvédelmi káresemények következtében bajba jutott méhészek számára is. Ezekben az esetekben a laboratóriumi elemzések adatainak felhasználásával szakmai segítséget biztosítunk a károsultak számára annak érdekében, hogy minél hamarabb és zökkenőmentesen legyen mód a kártérítések kifizetésére. Sajnos időközben meg kellett tapasztalnunk azt a tényt is, hogy a szakigazgatási szervek nem minden esetben mérik fel tárgyilagosan a mérgezésekkel kapcsolatban kialakult helyzetet, és nem marasztalják el a károkozókat, mondván: nem igazolható növényvédelmi szabálysértés.
7. Az a tény, hogy a hazai méhpusztulások kialakulásának zöméért az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) elterjedése okolható, megadja a választ arra, hogy miért fontos az egyes méhészeti atkaölőszerek hatékonyságának tesztelése. Ezt a munkát 2010. őszén is elvégeztük. A kísérletek eredményei segítségével versenyeztettük az atkák ellen hatékony védelmi technológiákat, és értékeltük is azokat. Az értékelés eredményét a fellépő esetleges mellékhatások kialakulását is az bemutattuk az érdeklődők számára.

Az Országos Magyar méhészeti Egyesület által végzett környezetterhelési monitoring vizsgálatok eredményeinek összefoglalója nemzetközi szinten is elismerést aratott, amikor 2010 márciusában, az EU Professzionális Méhészeti Egyesületének Szövetségének (EBPA) értekezletén bemutattuk azokat. Az eddig elvégzett munka eredményei teljes összhangban állnak a tőlünk teljesen függetlenül végzett németországi monitoring adatokkal.

Az OMME által végzett három éves szakmai munka eredményeit a 2011 szeptemberében megrendezésre kerülő APIMONDIA Világkongresszuson is be kívánjuk mutatni Buenos Airesben.

Az eredmények egy önálló kiadványban  fognak a közeljövőben megjelenni. A teljes anyag letölthető innen.