Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2014-2015.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül elvégzett Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat 2014-2015. évben folytattuk azokat a mintavételezéseket, amelyeknek célja az egyes méhészetek egészségügyi állapot felmérését célozták.

Erre a 2014-ben bekövetkezett atka gradáció nyomon követése és hatékony leküzdése érdekében volt szükség.
A méhegészségügyi helyzet feltárása során megerősítettük azt a korábbi véleményünket, miszerint az atkák elleni eredményes küzdelem sok egyéb (nozéma, vírusok okozta) betegség kialakulását és terjedését is eredményezheti. A folyamatot erősíti, hogy a méhészetek száma és a méhcsaládok mennyisége, továbbra is emelkedik. Ezzel együtt el kell mondani, hogy a méhészek méhegészségügyi problémák leküzdését érintő szaktudása sajnos nem tart lépést ezzel az új helyzettel. Az is nagy probléma, hogy az állami bejelentési kötelezettség alá eső betegségek közül a nyúlós költésrothadás miatt kihirdetett karantén előírásokat sem tartják be sokan. A betegségek egyes állományok közötti terjedését az egyenlőtlen atkafertőzés következtében létrejött legyengülés, és az ezt a folyamatot kihasználó rabló méhek munkája idézi elő. Ennek a folyamatnak a méhállomány területegységre vonatkoztatott mértéke sajnos a méhészek számára kedvezőtlenül befolyásolja. Ezt a megfigyelést támasztják alá a virológiai vizsgálataink is. Tehát elmondható, hogy az atkák elleni hatékony és az egész ország területére kiterjedő egységesen végrehajtott védelmi beavatkozások sorozata komoly előrelépést eredményezhetne. Ennek az elképzelésnek a megvalósítását, az alábbi akadályok nehezítik:

  • A méhészek jelentős része elfogadja azt az alapvetést, miszerint a védelmi gyakorlat térben és időben történő egységesítésére volna szükség, de a megvalósítás folyamán csak akkor hajlandóak a becsontosodott régi technológiájukon változtatni, ha egy komolyabb állomány gyengülés, vagy pusztulás következtében kiderülnek az éveken keresztül használt eljárások hiányosságai.
  • Hiányoznak a védelmi lépések hatékonyságát érintő ellenőrzések, ennek megfelelően sokan „vakon” kezelnek, ennek pedig az a következménye, lehetetlen meghatározni a beavatkozások optimális mennyiségét és szintjét.
  • A mai napig baj van a méhészek méhegészségügyi ismereteivel, ami oda vezet, hogy többen tévesen alkalmazzák az egyes atkaölő szereket. Ezek a tévedések viszont mindenképpen a hatékonyság romlásához vezetnek.
  • Az egyes atkaölő szerek közötti eligazodás sem megfelelő, pedig az Országos Magyar Méhészeti Egyesület több éve publikálja a piacon található a készítmények használatával kapcsolatos tanácsokat (19. táblázat) illetve a készítmények hatóanyagaiból összeállított védelmi lépések helyes sorrendjét.

Munkánk során foglalkoztunk a méhészetekben használatos atkaölő szerek maradékainak kimutatásával, ezen belül is igen érdekes volt az a mintavételi sorozat, amelyben egy Somogy megyei állóméhészet környezetében egész évben folyamatosan gyűjtött virágpor növényvédőszer szennyezettségét vizsgáltuk.

A fentebb említett mérési eredmények segítségével összegyűjtöttük azokat az okokat, amelyek a „mászkáló” méhek megjelenéséhez vezetnek. Tavaly az ilyen méhekben szinte kizárólagosan csak amitráz bomlástermékeket tudtunk kimutatni, idén viszont megjelentek a virágzás idején nappal használható rovarölő szerek, illetve néhány olyan gombaölő szer hatóanyaga is, amelyekről tudjuk, hogy erősítik az előbb említett rovarölők hatékonyságát. Fenti ismeretek birtokában arra a következtetésre jutott az OMME vezetése, hogy javaslatot tegyen a döntéshozók felé arra, hogy az említett rovarölő (acetamprid és a tiakloprid) hatóanyagoknak az ergoszterol bioszintézis gátló gombaölőkkel képzett kombinációit csak a méhkímélő technológia betartása mellett legyen lehetőség alkalmazni.

Idén tovább folytattuk a Kormányhivatalok, a NÉBIH és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereivel közösen végzett növényi mintavételeket. A tavaly tapasztalt méhmérgezési esetekből tanulva a legtöbb mintát Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtöttük, ugyanis ott volt a legsúlyosabb a növényvédelmi helyzet. Az idei év egyik legfontosabb eredménye, hogy ezekben a vizsgálatokban több problémát tártunk fel, mint a tavalyi esztendőben.

Az idén elszenvedett méhmérgezési esetek kapcsán viszont elmondható, hogy a bejelentett mérgezési esetek mennyisége alatta maradt a korábbinak. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal is, hogy sok eset nem is jutott a hatóság tudomására. A hatóság által kivizsgált esetekben viszont az ökotoxikológiai szakvélemények nem tudták feltárni az egyes ügyekben az ok-okozati összefüggéseket, ugyanis vagy nem állt rendelkezésre méhminta, vagy nem volt meg bennük a mérgezésért felelős hatóanyag, de gyakran a megmintázott növények sem tartalmazták azokat a hatóanyagokat, amivel magyarázni lehetett volna a jelenséget. A fenti problémák megoldása érdekében újabb javaslatokat fogunk beterjeszteni a hatóság felé, ugyanis a jelenleg érvényes eljárásrend nem minden esetben alkalmas az egyes mérgezési ügyek sikeres felgöngyölítésére.

A mérgezési esetekkel kapcsolatosan kísérletet végeztünk az egyik leg nehezebben felderíthető hatóanyagnak, a lambda-cihalotrinnak (Karate Zeon 5 CS) a méhekre gyakorolt hatásával kapcsolatosan. Ennek megfelelően mértük a méhek pusztulási rátáját, és azt, hogy milyen szermaradék fordul elő az elpusztult példányokban. Azzal kapcsolatosan is végeztünk analíziseket, hogy megállapítsuk a méhekben található hatóanyag mennyiségének lebomlási ütemét.

A 2014. évben igen szomorú következményekkel járt a fipronil szennyezéssel áruba bocsájtott gombaölő szernek (Póker Extra 80 WDG) amúgy az előírásoknak (tehát gyümölcsvirágzás idején) történő alkalmazása, melynek kapcsán jelentős méhmérgezések történtek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben. A károsultak és a károkozással felelős cég között az OMME szakemberei vállalták a közvetítést. Az egyeztető tárgyalások végén sikerült elérni, hogy a felmért károk jelentős részét (több, mint 150 millió Ft-ot) a méhészek számára kifizettek. Az eseménnyel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy ilyen mértékű károkozásra és kártérítés kifizetésére nem volt példa a korábbi időszakban.

A tanulmány teljes szövege letölthető INNEN