Tavaszi állapotok (2016.04.07-08)

Tisztel Méhésztársak! Az alábbiakban adjuk közre a megyei szaktanácsadók által gyűjtött adatokat a méhcsaládok állapotáról, továbbá az Ország egyes területein található virágzó növény kultúrákról.
 
Baranya megye
Méhcsaládok állapota
Baranya megyében a méhcsaládok állapota nem mutat egységes képet.  A szaktanácsadó készített kérdőív szerint a méhészek a méhcsaládjaikat közepes – jó kategóriába sorolták.  Azok a családok, amik jól teleltek nagyon jók, a gyengék nagyon gyengék. Ahol elpusztultak a méhcsaládok azok már ősz végén, tél elején jelezték az elhullást. Az elhullási okoknak természetesen az atkát jelölték meg a legtöbben.A tavalyi évben nagyon sokáig fiasítottak a családok, így nagyon nehéz volt a zárókezeléseket megejteni, sőt voltak olyan méhcsaládok is, amik átfiasították a telet. A zárókezelések kiválasztási ideje nagyon nehéz volt, legtöbben december közepére és végére toltuk ki a zárókezeléseket.Olyan enyhe volt a tél a megye déli területein (Mecsektől délre), hogy két- három hétnél tovább a méhek nem voltak „bezárva” a kaptárba, nem volt olyan hónap a télen, hogy ne repültek volna a méhek. Folyamatos tisztulást eredményezett az enyhe tél, Nosemás telefonhívást nem is kaptam erről a vidékről, a hűvösebb északi részeken, a zöldítésből adódó késői hordás okozott egyes méhészetekben Nosemás tüneteket.Az enyhe tél és a meleg tavasz miatt a természet nagyon gyorsan szinte robbanásszerűen köszöntött be, a méhcsaládok próbáltak lépést tartani a természettel. Két héttel vagyunk előrébb a tavalyi évhez képest.A generáció váltás múlt hét végén kezdődött meg, lassan szinte csak fiatal méheket lehet látni a családoknál. Atkát sajnos már most lehet látni a méheken, nagyon komoly atka invázióra lehet számítani ebben az évben a megyében. A méhállományokat telelését közepesre értékelem, veszteség 25-30%, oka atka.

Jelenleg a megyében a gyümölcsösök: barack, meggy, cseresznye, alma, szilva teljes virágzásban vannak.

Repce: Nagyon szépek a repce táblák, 17.500 ha van a megyében. A gazdák időben el tudták vetni a magot, nagyon szépen fejlődtek az enyhe télben. Szép megvastagodott szárral bír a növény, a legtöbb tábla még a virágzás elején van, itt a legfelső virágok nyíltak csak meg. A hét végén vándorolnak a méhésztársak a táblákra, az első növényvédelmi kezeléseket így kihagyják.  A növényvédelmi kezeléseket megkezdték a gazdák. Sajnos az enyhe tél miatt nagyon sok bundás bogár látható a táblákon. A nagyon száraz a talaj, egy kiadós eső nagyon jót tenne a nektár termelődésnek.

BAR

Akác: március közepén pattant meg a déli területeken, jelenleg a naposabb területeken 5mm -1cm között vannak a rügyek. A pattanás követően voltak a megyében fagyok, nagyon minimális kárt itt-ott szenvedhetett az akác is, mert a gyümölcsösök között a korai sárgabarackok, amik virágzásban voltak sajnos több helyen elfagytak.  Egyelőre az akácon számottevő fagyás nem látszik. Két-három nap különbség látható a megye déli és északi területei közt. Május elejére várható a virágzás kezdete.

BAA

————————————————————————————
Bács-Kiskun megye
————————————————————————————

Méhcsaládok állapota

Bács-Kiskun megyében a méhcsaládok fejlettségi szintje állományként eltérő. A 2015. évi augusztus-szeptemberi hőség után jövő október 100 mm csapadékot hozott. Jó virágporos legelőt biztosítottak ezután a rétek és árterek, valamint zöldítési program kapcsán elvetett ökológiai másodvetések. Az anyák végig fiasították az október és a november hónapokat. Az atka elleni védekezés nem állhatott le, a záró kezeléseket többször meg kellett ismételni. A fiasítás mentes időszak 20-30 napra csökkent, mert elmaradt a tél, január közepén már tenyérnyi fiasítás volt a méhcsaládoknál.

A méhészek már ősszel elkezdték a legyengült családok egyesítését, mégis a szokásosnál kisebb volt a családok telelő népessége. Súlyosbította a helyzetet, hogy a későn begyűjtött nektárt a méhcsaládok már nem tudták beérlelni. Bár az enyhe tavaszi időjárás, a februári sok csapadék kedvezett a méhcsaládok fejlődésének, a kisebb áttelelő népesség és nagyobb atkaterhelés miatt nem alakultak repcére hordásérett méhcsaládok. A megyében 10 %-ra tehető az ősszel felszámolt családok száma. Az áttelelő méhcsaládok vesztesége 20 % körüli. A kaptárbezárások és a legyengült méhcsaládok miatt a repce-, és akác termelésből várhatóan a méhcsaládok 40 %-a fog kiesni.

Repce: Kedvező volt az időjárás a repce fejlődéséhez. Október és február hónapokban nagyon sok csapadék hullott, a talaj víztartalékai még mindig jók. Az április eleji nyári időjárás hatására a repce 10 nappal hamarabb kivirágzott az előző évekhez képest. A gazdák közvetlen virágzás előtt a napokban kezelték rovarölő szerekkel a repce táblákat. Helyfoglalás előtt feltétlen egyeztetni kell a  növényvédőssel!

BacsR

Akác: A márciusi két fagyos éjszakán mért mínusz 4 oC nem okozott fagykárt megyénk akácosaiban. Az április nagy meleg, az éjszaki 10 oC feletti hőmérséklet hatására gyorsan növekedtek a rügyek. Nagy valószínűséggel az előző évekhez képest hamarabb fog virágozni az akác.

BacsA
————————————————————————————
Békés megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

Békés megyében a méhcsaládokra igen változó állapotok jellemzőek. A viszonylag meleg ősz és az enyhe tél miatt rövid időszakig volt fiasítás mentes időszak a méhcsaládoknál. Az anyák az ősszel későn álltak le a petézéssel. Az atka elleni záró kezelések prognosztizálása, illetve megfelelő időben történő elvégzése meghatározó volt a telelés szempontjából. Sok esetben a záró kezelések megismétlésére volt szükség, ugyanis vagy korán végezték el azokat és nem várták meg a tényleges fiasítás mentes állapotot, vagy a röpkörzeten belül egyes rosszul kezelt, legyengült állományok miatt újabb átfertőződések is történtek, az enyhe őszi, tél eleji időszakban. A megyében, méhpusztulások fő okai elsődlegesen az atka kártételére vezethetők vissza. A decemberben még látszólag jó kondícióban lévő méhcsaládok, február végére összeesetek, elnéptelenedtek. Az atka mellett a nozema is hozzájárult a téli veszteségekhez, bár ez az előző évekhez képest kisebb arányban fordult elő. A méhpusztulások aránya, egyes területeken eléri az 50%-ot is. Megyei szinten átlagosan 25%-ra tehető a téli veszteség.

Az enyhe tél miatt a családok élelem fogyasztása nagyobb volt átlagosnál. Az élelemkészlet március elejére az állományok nagy részénél jelentősen megfogyatkozott, annak pótlásáról kellett gondoskodni a méhészeknek. Ezzel azzal párosult, hogy abban az időszakban amikor a mogyoró és a barkafűz virágzott, lehűlés következett, széllel  esővel, így a családok nem tudtak jelentősebb virágpor mennyiséget begyűjteni. Mintegy tíz, tizennégy nappal korábbra tehető a virágzás, mint az elmúlt években. A méhcsaládok tavaszi fejlődése szempontjából ez nem volt kedvező, mert a családok fejlődése nem követte olyan intenzíven a növények fejlődését. Az állományok nagy részénél a családok egyesítésére van szükség ahhoz, hogy bevonhatók legyenek a termelésbe.

Repce: Békés megyében nagyságrendileg 15 000 hektár a repce vetésterülete. A csapadékos tavaszi időjárás miatt a belvíz az alacsonyabb fekvésű táblákban kisebb nagyobb károkat okozott, Egyes területeken a vetések kitárcsázásra kerültek. A növényzet intenzíven fejlődésnek indult, a március utolsó napjaiban beköszöntő meleg időjárás miatt. A táblák a megye egyes területein eltérő fejlettségi stádiumban vannak. A korábbi vetésidejű táblák már virágzás kezdetén, míg a későbbi vetésidejűek zöldbimbós állapotúak. A talajminőség nagyban befolyásolja a növényzet fejlettségét. A következő napokra prognosztizált lehűlés kissé késleltetheti a dandárvirágzás beindulását.  A kártevők elleni védekezések folyamatosak, vándorlások megkezdése előtt ajánlatos a gazdákkal egyeztetni.

BÉR

Akác: Az akác rügypattanása március közepére tehető, ami azt jelenti, hogy optimális időjárási viszonyok esetén május első napjaira várható a virágzás kezdete a megyében. A csapadékos tavasz miatt a talaj nedvességtartalma megfelelő. Az akácot fagykár nem érte, a rügyek a déli fekvésű részeken 5-7 mm nagyságúak

BÉA
————————————————————————————
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota
Március időjárása a megyében nem volt túlságosan kedvező a méhcsaládok fejlődéséhez. Sok napon volt az átlagosnál jó pár fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, és a hónap elején csapadék is esett bőven. A családok ezt az időjárási körülményt sajnos nem viselték túl jól, fejlődésük igencsak megtorpant, sok esetben visszaesett. Azok a családok, melyek gyengébben jöttek ki a télből, jórészt elpusztultak, vagy csak anyahiányos családok anyjának pótlására váltak alkalmassá. A hónap második felében, vége felé aztán jelentősen javult az idő, egyre több volt a méhek repülésére alkalmas idő, egyre több fás – és lágyszárú növény kezdett virágozni, bőséges virágpor és némi nektárhordást biztosítva a méheknek. A méhcsaládokkal kapcsolatosan egyre több jelzést kaptam a hónap végéhez közeledve, sok méhész kora tavasszal nagyon örült, hogy a családok szépen átteleltek, népesek. A hónap végén viszont már nem kaptam ilyen fényes híreket, több helyről is jött hozzám információ kisebb-nagyobb pusztulásokról, és hogy az állományok jelentős része nem fejlődött normális ütemben, sok esetben jelentősen visszaesett.

Az elpusztult családok száma átlagosan 20-25%-ra tehető, ám még komolyabb problémát okozhat, hogy a családok jelentős része nem éri el akácra a termelő szintet, vagy csak a családok összerakásával válnak ütőképessé.

Repce: A megyében a repce vetésterülete 16.200 ha. A vetésterületek jó része megfelelően kelt ki az elmúlt ősz folyamán, de akadt szép számmal hiányos kelésű tábla is, ezek főleg a gyengébb minőségű termőterületeken fordultak elő.  A megye déli részén a táblák már sárgabimbós állapotban vannak, néhány nyílott virággal, a meleg száraz napok a virágzást jó néhány nappal korábbra hozták. Sajnos a csapadékhiány nagyon meglátszik a növényeken, félő, hogy a soványabb talajokon gyors lesz a virágzás, ha nem kap csapadékot a növény.
BAZR

Akác: Az akác a megyében 2-3 mm-es hajtáskezdeményt mutat, fagykár nyomait egyelőre nem lehet felfedezni. A virágzás várható kezdetéről még korai lenne nyilatkozni.
BAZA
————————————————————————————
Csongrád megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

A tavaly őszi időjárási körülmények: a meleg, hosszú ősz, a késői virágporhordás megfelelő körülményeket teremtettek a méhcsaládok beteleléséhez. Kifejezetten téli időjárás csak december vége és január közepe közötti időszakban jellemezte a megyét. A téli hónapokban viszont nagy mennyisáégű csapadék öntözte a megye szántóterületeit, melynek következtében február végére kiterjedt belvizes területek keletkeztek. A méhészek aggodalma a repce területek esetleges belvíz miatti csökkenése iránt megszűnt, mivel a március igen szeles, és száraz hónap volt. A méhcsaládok összességében jól teleltek, 5 % körüli téli veszteséggel. Természetesen akadtak olyan állományok, ahol elsősorban a Varroa atka kártétele miatt a méhcsaládok már ősszel elnéptelenedtek. Főleg az árterek közelében, néhány esetben őszi mézharmat méz hordás miatt keletkeztek elhullások, illetve állomány csökkenések.

Repce: az őszi repcék szépen kikeltek az őszi csapadékos időjárásben, és a telelésük is kielégítő, bár összefüggő hótakaró csak néhány hétig volt jelen a megyében. Jelen pillanatban a repcetáblák már virágzásnak indultak, illetve zöldbimbós állapotban vannak. Érdekes, hogy nagyon sok növény (füzek, pitypang, árvacsalán) de a  gyümölcsfák virágzása is összecsúszik a repce virágzásával, hiszen az elmúlt időszak koranyári körülményei nagymértékben felgyorsították a folyamatokat.
CSOR

Akác: Az akác állományokat rügyfakadáskor nem károsította számottevő fagy. A virágzás kezdete véleményem szerint ebben az évben szokatlanul korán be fog következni. A mellékelt fotókból látszik, hogy a virágfürt kezdemények a napsütésnek kitett meleg helyeken már 1 cm-ek.
CSOA
————————————————————————————
Fejér megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

Fejér megyében jelenleg a méhcsaládok fejlettsége széles határok között változik.

A tavaly nyár végi száraz, hőségnapos időjárás hatására a családok később kezdték el az áttelelő népesség kialakítását. A meleg, csapadékos ősz hatására az anyák a petézést majdnem az év végéig fenntartották. Ezt a folyamatot segítette elő a tavaly először alkalmazott „zöldítés” is. A szárazság miatt későn vetett és így későn virágzásba borult vetésterületek egész november közepéig –végéig biztosítottak a méhcsaládoknak bő virágporhordást és néhány helyen még nyalakodási lehetőséget is. Az így állandóan nagy fedett fiasítással rendelkező méhcsaládok atka elleni védekezése nagyobb odafigyelést és szakértelmet követelt. Azok a méhészek, akik az ősz folyamán kontrol alatt, végig irtották az atkát jobb kondícióban teleltek ki. Sajnos az atkaszívott állománnyal a télbe indult méhészetek tavasszal, nagyobb veszteséggel szembesülhettek. A legnagyobb károk azokat a méhészeteket érték, ahol a napraforgó utáni atka elleni kezelést nem, vagy rosszul végezték. Ezeknek a méhcsaládoknak nagy része még a tél elején elpusztult.

A késői „nyalakodás” a virágzó területekről a nosema kialakulásának is kedvezett. Több méhészet érintett volt a kártétellel, ami 20-40 százalékos legyengülést okozott a telephelyeken.

Az atka okozta családveszteséget, legyengülést erősen befolyásolta az alkalmazott atka elleni technológia. Néhány méhészet 80-100% kárt is elszenvedett. Jellemzően több méhészet rendelkezik a gyengétől a legerősebb családig változó összetételű telephelyekkel, alacsony téli veszteséggel. A méhcsaládok egy telephelyyen belül is nagy szórással a kettőtől a tíz fias NB keretig változó erőséggel rendelkeznek.

A megyében a rendelkezésre álló adatok alapján átlagban a betelelt méhállomány 80%-a élte meg a nemzedékváltást. Jelenleg a felmelegedés hatására nagy felületű fiassal rendelkező családok vannak kevés takaróméhvel, ami az elkövetkező hidegebb, csapadékosabb idő hatására sérülhet. A korai, akár két héttel előrébb járó fenológiai állapotok miatt a repce a megyémben sok helyen elővirágzásban van. A gyengébb méhcsaládok egyesítésével 10-15 százalékkal kevesebb család fog termelni repcén.

Repce: Fejér megyében a repce vetésterülete meghaladja a 25 ezer hektárt. Az augusztus végi, szeptember elejei szárazság nem tett jót a vetésnek. A leesett csapadék eloszlásának megfelelően kezdtek növekedni a kelések. Az enyhe tél hatására jól átteleltek a kikelt növények. A belvízzel nem érintett területeken 70-100 cm-es magasságú állományok találhatók. A fejlettség függvényében a zöldbimbós állapottól a teljes virágzásig minden állapot megtalálható már. A legjellemzőbb a vetések elővirágzása. A kaptárakba ömlik be a virágpor és több helyen már értékelhető hordás van. Az állományok növényvédelme a gyors felmelegedés ellenére még nem fejeződött be mindenütt, bár a károkozók felszaporodása a korai virágzás miatt még nem számottevő.
FER

Akác: Fejérben az akác két virágzási régióra bontható. A megye déli részén. a korábbi akácon nem látszik számottevő fagyáskár. A hajtások 1-1,5 cm nagyságúak. A megye középső zárt állományú akácosaiban 3-6 mm nagyságú hajtáskezdeményeket látunk, jelentős fagyáskár nélkül. Fagyáskárt a megyében csak a Bakonyhoz tartozó mély, fagyzugos völgyekben találhatunk 3-5 méter magasságig. Jelenleg a Mezőföldi és a Bakonyi akác közötti fenológiai különbség jól látható. Az erdőtalajok mélyebben fekvő részei jó vízellátottságuak. Az előrehaladott állapotnak és a várható meleg időjárásnak köszönhetően korai, akár április végi akácvirágzás is elképzelhető a déli, napos, meleg völgyekben.

IMG_0408
————————————————————————————
Győr-Moson-Sopron megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

Annak ellenére, hogy a tél érdeklődés hiányában elmaradt, komoly méhcsalád veszteségekről számoltak be a méhészek a gyűléseken. 30 % pusztulás volt a megyében és ehhez még minimum 30%-ot tett hozzá a márciusi időjárás, csak a jó családokat bírták a szeszélyes márciusi 8-10 Celsius fokot, a közepes erősségűek folyamatosan mentek össze és megfeleződtek, tartalék szintűre estek össze. A télből gyenge népességgel kijövő méhcsaládok teljesen eltűntek bő egy hónap leforgása alatt. Nosema betegség jelei mutatták a méhcsaládok azokon a területeken ahol a „zöldítés” mustárokat későn akár november végén tárcsázták csak be a gazdák a méhek ezekről a táblákról még november hónapban is jelentős mennyiségű nektárt és virágport hordtak. Ezen okból kifolyólag a méhanyák nem álltak le a fiasítással az atkák szaporodtak a méhcsaládok folyamatosan gyengültek. Nem csak ezeken a területeken, hanem másút is, nagyon sok családban nem volt fiasmentes időszak, a záró kezeléseket a méhészek elvégezték csak a várt eredmény maradt el és már most tavasszal atkákat találni jelentős számban a herefiasításokban. Összességében a jól kitelelt méhcsaládok is 10-14 nappal vannak lemaradva a természethez képest.

Repce: A tavalyi vetés után a megye jelentős részén a repcék nem kaptak csapadékot így nagyon rosszul valamint egy hónapot késve keltek ki, ha lett volna tél komoly károkat okozott volna. A hideg tél elmaradt, és szerencsénkre télen és tavasszal is megjött a csapadék a repcékre. A gazdáknak a repcék Kb. 20-25%-át kellet kiszántaniuk. Győr-Moson-Sopron megyében a repce táblák a virágzás kezdetén járnak, egy-egy tábla van ami egy kicsit később fog virágozni ezeket a méhészek előszeretettel keresik abban bízva, hogy a méhek addigra megerősödnek és talán ki tudják használni a repcét. A hirtelen jött meleg miatt a gazdák elkéstek a növényvédelemmel, most próbálják kapkodva behozni a lemaradást, komoly veszélyt jelenthet ez a kapkodás a méhészek számára. A méhek még a fűzeket és a gyümölcsösöket látogatják és még nem álltak át a repcére eben bízhatunk egy kicsit.
Repce 3Repce

Akác: Győr-Moson-Sopron megyében az akác húsvét körül pattant meg, az átlagosnál magasabb hőmérsékletek lendületes fejlődésbe hozták az akácot. A virág kezdemények most 0,5 cm nagyságúak. A virágzás kezdetét még korai lenne jósolgatni, két hét múlva már biztonságosabban lehet, majd előre jelezni. Fagykár az akácot nem érte a megyében.
Akác 2
————————————————————————————
Hajdú-Bihar megye
————————————————————————————

Méhcsaládok állapota

Közismert, hogy ahogy beteleli méheit a gazda, tavasszal úgy indul meg a család fejlődése. Ebben az évben ez még inkább kiéleződött az időjárási viszonyok folytán.

2014 és 2015 tele enyhe volt. Rövid volt fiasítás mentes időszak. Ennek, és az igen magas méhsűrűségnek, a sokaknál szakszerűtlen atkakezeléseknek köszönhetően tavaly nyáron magas volt az atkafertőzöttség. Komoly gondok alakultak ki sok méhészetben már késő nyáron, és az ősz folyamán. Legyengült méhállományok, kipusztult méhcsaládok voltak mindannyiunk környezetében, melyek még a szakszerűen kezelt állományokra is veszélyt jelentettek. A gondos méhész ennek okán többször kénytelen az atka ellen védekezni, ám a méhek vegyszerekkel szembeni toleranciája véges. Lehetséges következmény mindezek okán még az erős nosema fertőzöttség is. Március elején a természetes virágpor hordás megkezdődött, a korai barkák a sokéves átlagtól mintegy 1 héttel hamarabb kezdtek el virágozni. Az idő nem volt igazán alkalmas a méhek számára a gyűjtésre. Kicsalta a kijáró méheket a napsütés, de a hideg időben sok megdermedt. Igazán áprilisra jött el a kedvező idő, mely az utóbbi napokban nyáriasra fordult. Jelenleg nagyon vegyes a méhcsaládok állapota a méhészek visszajelzése alapján. Komoly pusztulások voltak már az ősszel, elsősorban a varroa atka miatt. A gyenge kondíciójú méhcsaládok egy része a tél folyamán kiment. A méhállományok március hónap végére tovább gyengültek a kijáró méhek elkopása miatt. Kivételt képeznek az erős népességgel, megfelelő méztartalékkal betelelt méhcsaládok, melyek a fiasítás mértékét a kedvezőtlen idő hatására is tudták növelni, vagyis nem vegetált a méhcsalád. Összefoglalva: a megye méhcsaládjainak nagyobbik fele (kb 60-70 %) valószínűleg nem lesz akácra termelő beavatkozás (összerakás) nélkül.

Repce: Hajdú-Bihar megye repce tekintetében sosem volt komoly tényező, mivel a gazdák más növények termesztését tartják prioritásban (kukorica- kalászosok- napraforgó) a termőföldek adottságai miatt. Tavaly ősszel is mindössze 4000 hektárt vetettek. Az őszi-téli időjárási viszonyokkal nem volt nagyobb probléma, minimális terület esett ki az elvetett repcékből. Az elmúlt napok időjárása, a hirtelen felmelegedés hatására a növény fejlődése rohamosan felgyorsult. Jelenleg már bimbós, illetve sokfelé már elkezdett virágozni, napokon belül sárgállani fognak a táblák. A nyárias meleg és az elmúlt hetek száraz időjárása miatt a növények fejlettsége elmarad az ideálistól.
repce2

Akác: Az őszi-téli csapadék mennyisége megfelelő volt, szerencsére, ugyanis nagyon sok víz hiányzott már a talajból. Február folyamán is még jól alakult a csapadék mennyisége. Mindez bizakodásra adhat okot, de az utóbbi években már általánossá vált tavaszi fagyok okozhatnak még problémákat. Március 20-án reggelre mínusz 7 fokot mértek többfelé a megye akác szempontjából frekventált részén, pl. a Guthi-erdőben. A méhészek véleménye megoszlott azzal kapcsolatban, hogy ez okozhatott-e gondot az akácrügyben, és ha igen, mennyire. Fagyzugos helyeket is felkerestem a napokban, nem tapasztaltam annak jelét, amely alapján komoly fagykárra lehetne következtetni. A virágrügyek 3-5 mm körüliek.
akác2
————————————————————————————
Heves megye
————————————————————————————

Méhcsaládok állapota
Közel 100%-os téli méhveszteség nem volt jellemző a megyében, bár ilyenre is van példa, inkább az igazán kicsi méhészetekben. Február közepéig egészen jól teleltek a méhcsaládok, a problémák márciusban kezdődtek, ekkor sokan számoltak be 1-3 keret népességűre zsugorodott családokról. Ezeknek a legyengült családoknak a száma 10-30% között van, és a jelenség szinte az összes méhészetet érinti. A márciusi kedvezőtlen időjárás miatt a méhcsaládok virágpor és mézkészlete teljesen kimerült a hónap végére, és a fiasítás fejlődése is csak a hónap végén indult el jelentős mértékben. Jelenleg a véleményem szerint a méhcsaládok nagyobb része gyengébb az ilyenkor megszokottnál.

Megy:

Már csak a későn érő fajták virágoznak, de a virágzás ott is napokon belül befejeződik.
meggy
Cseresznye: A virágzási stádium hasonló a meggyhez, bár itt több a korai fajta, és ezek már teljesen elvirágzottak.
cseresznye
Szilva: Elvirágzott.

Alma: Középvirágzásban van.

Körte: A virágzás befejeződött.
körte
Repce: A területek nagy részén dandárvirágzásban van a repce. Eddig a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően, gyenge a hordás, amiben a méhcsaládok állapota meghatározó, mivel a növényekhez képest a családok nagy része le van maradva a fejlődésben.

Akác: A virágzat kb. 2,5 cm nagyságú a megye síkvidéki területein. Márciusban több alkalommal volt -6-7 0C hőmérséklet a fagyzugos területeken, ez már okozhatott fagykárt, de ez nem látszik jelentősnek
akác
————————————————————————————
Jász-Nagykun-Szolnok megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota
Jász Nagykun Szolnok megyében az ősszel már bezártak jó néhány kaptárt, minden esetben az atka elleni védekezés helytelen módja és időpontja okozta a bajt. A tavaszi felmérések szerintem nem tükrözik a valóságot, mert a név nélküli „hivatalos” nyilatkozatok szerint csak néhány anya vesztett családról kellene jelentésemben szólni, de a valóság szerintem 30 % és további 20 % a meggyengült családok száma. A maradék 50 % viszont jó, repcére termelő lesz, lehet. Nem ritka a 4-5-6 NB fedett fias keretes család sem ezek közt. A méheket is nagyon keresik a megyében és szinte minden eladásra felkínált méhcsaládnak lesz, van gazdája, ami további megerősítést ad abban, hogy komoly gondok voltak, vannak a megyében. Talán Mesterszállás és környékét említeném ahol komoly gondok adódtak, a megmintázott családoknál nem mutatott ki a labor sem atkát sem NOSEMAT sem bármiféle vegyszert a mézben, lépben sem. Minden esetben rossz telelő élelem volt az egyetlen diagnózis. Talán ebben erősít meg az a tény is, hogy sok családnál volt tapasztalható a belső ürítkezés. Összegzésül elmondható, hogy a kitelelés nagyon eltérő, valóban vannak hibátlan telelések, de sajnos több katasztrofális is ismerté vált

Repce: Jász Nagykun Szolnok megyében az elmúlt évekhez képest a repce vetésterülete közel azonos. 19 ezer hektár, amelynek döntő többsége jó időben került elvetésre, mert vetés után érkezett a csapadék, így a kelés és a megerősödéssel baj nem volt, sőt a tél kezdetére sok helyen túl is fejlődött és a gazdáknak korlátozni kellett a repcét. A tél illetve a tavasz nem károsította, így tovább fejlődött, ami azt jelentette, hogy április első hétvégéjére megnyíló táblákkal találkozhattunk. Egyébként a megyében a nyílásban maximum 1 hét eltérés lehet, ennyire egységes képet mutatnak most április 8.-án a repce táblák. Tegnapi nappal lehetett már érezni gyenge repce illatot, bár ma visszahűlt az idő, az elmúlt 4-5 napban 25 C fok körüli meleg volt, ami nagyon megindította a fejlődést. A szár magasság 50 – 80 cm és nagyon sok oldalágazás található a növényen, ami sok virágra enged következtetni. Ma 10 C fokkal hűvösebb van méheket nem is láttam a megnyílt táblákon. Az éjszaka volt a megyében némi csapadék, ami jól jött, mert a talaj felsőrétege a kiszáradás jeleit mutatta. Sajnos sok részt a belvíz sújtotta és még mindig található ilyen terület. Összegzésül, a repce jó, van is belőle, a gazdák időben védekeztek minden feltétel adott egy jó repcetermésre.
SAM_0471SAM_0481
Akác: Jász Nagykun Szolnok megye nem az akácerdeiről híres. A megyei méhészek akác virágzáskor elvándorolnak. Kisebb ligetek akácosok azért vannak. A rügypattanás megvolt a márciusi fagyok különösen a 25.-ére virradó hideg azonban úgy néz ki nem tett károkat, így fagykárról nem tudok beszámolni. Az aljnövényzet dús, ami csapadék hiányra nem enged következtetni. A virágzás valószínűleg itt is korábban várható, mint a sokévi átlag.
SAM_0485
————————————————————————————
Komárom-Esztergom megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

A „tél” szinte fagymentesen zajlott le Komárom-Esztergom megyében. Január közepéig alig volt – 5C fok körüli fagy, akkor jött egy 5-6 napos lehűlés.  A tél leghidegebb napja január 22-én volt (-16C fok), de 28-án már +12C fok volt! Ezt követően a február szinte fagymentes volt, 9-én +14C fok, 22-én +19C fok volt. Az enyhe tél miatt elhúzódott a fiasítás , a záró kezelések november, decemberre tolódtak, de volt aki januárban védekezett. A fentiek miatt a tisztuló kirepülések is korán megtörténtek,  de a 6-10C fokos nappalok miatt a virágporhordás is lassan indult.

A téli veszteség nagyon vegyes képet mutat. A minimálistól a szinte 100 %-os veszteségig nagyon széles a paletta.  Nagy méhészeknél is előfordult, hogy egy-egy 50-60 családos telephelyen, a többi telephellyel megegyező kezelés ellenére az ott lévő állomány erősen legyengült, jelentős része elpusztult. Többen arra gyanakodnak, hogy a korábbi Buckfast anyák után nevelt anyákkal való betelelés lehet a jelentős legyengülés oka. Kisebb, közepes állományú méhészek is panaszkodtak, hogy a jól betelelt családoknál tavaszra a kaptár kiürült, hullákat nem, vagy csak igen keveset, mézet viszont sokat találtak. Volt méhész, akinél a 90 betelelt családból csak 3-4 „roncs” maradt, a többi elpusztult. (Nem régen kezdett méhészkedni!)

Nozémás fertőzésről és a miatta történt elhullásról kevesen számoltak be.

Bár a tél enyhe volt, de március végéig ritka volt a kirepülésre igazán alkalmas nap, ezért nem indult be a lendületes nemzedékváltás. Az április elején beköszöntő meleg miatt a növények fejlődése felgyorsult, amit a méhek nem tudnak követni, így várhatóan a repce kihasználása csökkenni fog.

Összességében megyei szinten 30% körüli lehet a téli veszteség.

Repce: A megyében a repcék változatos képet mutatnak. A legfejlettebb állapotban a Bakony alján van, ott már az első virágok nyílnak, 70-80 cm-es az állomány. Hasonló képet látni a Gerecse déli oldalán is Bajna térségében. A megye középső részén (Tatabánya) még zöld bimbós a fejlettségi állapot, de van olyan nagy területű repce vetés (Gyermely), ahol még a szárnövekedés zajlik, épp kezd bimbósodni. Ezen és a bajnai területen is jelen volt már a repcefénybogár.

A szokottnál kevesebb területen lehet repcét találni, már most látható, hogy nem fog mindenkinek „kényelmes” vándorhely adódni, várható a területek túlterhelése.
Bakonyszombathely 1.
Akác: A rügyek nagyrész március végén, a megemelkedett hőmérséklet hatására elég egyöntetűen megpattantak. Jelenleg 8-10 mm-esek a rügyek, egyes védettebb, melegebb helyen 1,5 cm-esek láthatók. A fiatalabb állományú területek és a sarjak a fejlettebbek. Ez alól kivétel a bakonyi térség (Csatka), ahol még épp csak megpattantak a rügyek.

Fagyás jelei nem tapasztalhatók, de egyes idősebb állományú területen feltűnően sok a száraz , elhalt fa. Ezek letelepedés alatt viharos időben veszélyt jelenthetnek a kaptárokra.

A késői (bakonyi) akácon évek óta túlzsúfoltság és virágzás idején kedvezőtlen időjárás volt tapasztalható, ráadásul csökkenni látszik a korai és a késői virágzás közötti időszak.
————————————————————————————
Nógrád megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

A megyében már a betelelés és az áttelelés körülményei sem kedveztek a méhcsaládoknak. Nógrád megyében megszokott, hogy szeptember végére a méhcsaládok 10-20 %-ánál, majd októberben általában az összes méhcsaládnál nincs fiasítás. Ez most nem így történt. A fiasítás-mentes állapot nagyon rövid volt (decemberben még őszies időjárás volt, rendes tél gyakorlatilag csak januárban volt) emiatt az atka elleni záró kezelések hatékonysága megkérdőjelezhető. Tovább rontotta a helyzetet, hogy a betelelő élelem kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmazott mézharmatmézet. Emiatt a komolyan nosémás családok száma 10 % körül van, de a jó családoknál is előfordul 2-5 „pötty”, azaz kis mértékű belső ürítkezés. Két méhészetből minta vételére is sor került, melyből az egyik súlyos atka és noséma, míg a másik csak noséma fertőzést mutatott.

Ilyen előzmények után a kitelelt méhállományok nagyon vegyes képet mutatnak. Nagyobb arányú pusztulásról két körzetben tudok, Cered és Érsekvadkert-Nagyoroszi térségéből. Itt nagyobb állományok feleződtek meg a tél folyamán. A kitelelés állományokon belül is nagyon szélsőséges volt, az egyik méhcsalád csak egy-két marék méh, míg a másik 6-7 NB tömött léputca. Az egyik méhcsalád az éhenhalás szélén, míg a másiknál 10 kg-ot megközelítő mézkészlet. Néha a legerősebb családok szó szerint éhen haltak, mivel a korán meginduló fiast takarták és nem tudtak a mézkészlet után menni.  Ma a megyében mindenütt van bőséges virágpor és némi nektár, a méhcsaládok szépen fejlődnek, nagyon sok munka kell a kiegyenlítésükhöz.

A megyében 5 helyen van nyúlós költésrothadás miatt áthúzódó zárlat, melyből 4 (Pásztó, Héhalom, Kozárd és Cserhátszentiván) egy kerületbe esik. Az ötödik az pedig Szécsény (Benczúrfalva) helyszínen van. A Pásztói kerületben a  hatóság „hozzánemértése” okozza a legnagyobb problémát. Információim szerint Pásztón a napokban feloldják a zárlatot, míg Cserhátszentivánban újabb mintavételre kerül sor. Az öt helyszínből három méhészetileg frekventált, mivel akácos vándorterület.

Repce: Nógrád megye nem tartozik a kifejezetten jó adottságú mezőgazdasággal rendelkező megyék közé. A földek gyengék, vízgazdálkodási adottságok rosszak. A repce vetésterülete 2015.december 01-én 3.745 ha volt, kipusztult 35 ha. A mi viszonyaink mellett jónak mondható 2.339 ha (63%), közepesnek 1.101 ha(30%), gyengének 270 ha(7%). A megyében belvíz már csak 5 ha-t borít, átnedvesedett terület csupán 180 ha van. Bármerre nézünk vetőgépekkel találkozunk, most vetik a napraforgót. A hét végére ígért csapadék jól jöhet a mag csírázásának. Gőzerővel folynak a vegyszerezések is, melyből minket leginkább a repce érint. A repcék fejlettsége elég vegyes, virágzás előtti zöld, vagy sárguló bimbós állapotban vannak.

Repce szép (2) Repce gyenge (2)

Akác: Az akác a napos, melegebb helyeken március 20-23. körül megpattant. Március hónapban többször is volt kisebb-nagyobb fagy. A rügypattanás körüli, vagy utáni időszakban a Patakon lévő megfigyelő állomás (-4,5), a Salgótarjáni (-3,69, míg a Tari (-7,5) C fokot mért. A Karancs völgyében lakó méhészek több reggelen is (-8) C fok körüli értéket jeleztek. Ma a megye délebbi, illetve melegebb területein 1 cm körüli levélhajtásokat találunk, de már előfordulnak 3-5 mm virágrügyek is. A hűvösebb északi részeken az ághegyeken a  rügyből most bújnak ki a hajtáskezdemények. Fagyások, megfázások egész biztosan vannak, azokat megbecsülni lehetetlen. Találgatások, feltételezések vannak, többen már nem is akarják eladni a megmaradt tavalyi mézüket.

A megye déli részein teljes virágzásban, vagy valamivel azon túl van a kökény, virágzásának elején tart a cseresznye. Az északi részen zöld, vagy fehérbimbós állapotban van a kökény, virágzik a cseresznye, bimbós állapotban van a meggy. Ha a hőmérséklet nem esik vissza rövid, gyors virágzási időszakra számíthatunk.
Meggy (2)Akác dél2Akác dél1
————————————————————————————
Pest megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

A megyében jelentős téli veszteségekről számolnak be a méhészek. Ez főként az atkának tulajdonítható és nem függ a területi elhelyezkedéstől. Ezek a gondok már késő ősszel jelentkeztek és körülbelül tucatnyi méhészetben közel 100%-os mértékű. Ezek a méhészek is védekeztek az atka ellen, “úgy, mint az előző években”, de ez most nem volt elegendő.

Nosema kártételét is tapasztaljuk, főleg a mézharmatos őszi hordás miatt. Ezek a méhészetek a Duna melletti teleüléseken találhatók és a tavaszi kezelések sem hozták meg a gyógyulást.

A méhcsaládok állapotára a szórtság a legjellemzőbb. Egy állományon belül minden előfordul nagyjából azonos arányban. Az ősszel még erős családok tavaszra legyengültek, összeestek, még egy gyengébben betelelt ugyanazt a képet mutatta kora tavasszal. Összességében a megyében 15%-osnak ítélem a téli veszteségeket, amihez még 20%-os további veszteség írható a gyenge családok miatt, amelyek nem lesznek termelők.

Repce: Pest megyében idén is sok a repce vetésterülete és nagyon jól megerősödve teleltek be. A csapadékhiány és a meleg tél nem kedvezett ugyan a repcének, de összeségében szépek a repce táblák. Idén nagyon korán keztek virágba borülni a területek, egybe nyílva a szilvával, a meggyel, a cseresznyével, ami azért az átlagos évekre nem jellemző. Április hetedikén már sok mézelő repcetáblát találhatnak a méhek, és a jövő hét közepére szinte az egész megyében megkezdődik a tömegvirágzás. Természetesen pár napos csúszás most is van a megye déli és északi fele között.
Repce 4 Repce 1
Akác: A három héttel ezelőtti -4 és -9 fokos fagyok minden bizonnyal károsították az akkor már megpattant akácrügyeket, de még nem tudjuk megbecsülni a fagykár mértékét. Jelenleg 3-6 milliméteres maga az akácvirág nagysága. Biztos, hogy nagyon korai virágzás szemtanúi lehetünk, ez akár május 1-ét is jelentheti.
akác 2 Akác 1
————————————————————————————
Somogy megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

Az elmúlt tél sem állította komoly próba elé a méhcsaládokat.  A nyár végi kezelések elmulasztása, vagy nem kellő gondossággal és odafigyeléssel végrehajtva bizony okozott családelhullásokat, néhány esetben egész állományok is elpusztultak.  Az okot kutatva bonyolítja a helyzetet, hogy egyes méhészetek egyik állományrésze jobban, a másik kevésbé szenvedett atkakároktól.  A tél okozta elhullások száma átlagban 5-10 % körüli.

A tavasz során a szépen fejlődő fiasítás mellett a kijáró méhek erősen koptak, hiszen a jellemzően hűvös márciusi napok déli óráiban vízre, virágporra kirepülő gyűjtőméheket a szél és a gyorsan lehűlő levegő is akadályozta a visszatérésben.  Ahol a belső vagy melegvizes itatást meg tudta oldani a méhész, ott népesebbek a családok.  Jellemzően nagyon sok virágport hordtak be a méhek, a nektárhordás néhány napja észrevehető.  Sokan tapasztalták, hogy a tavaszra a mézkészletek vészesen megfogyatkoztak a méheknél.

A mostani állapotok már a méhek és méhészetek esetében is jelentős eltéréseket mutatnak, a gyűjtőméhek száma csak lassan áll be, különösen a repcék állapotát szemlélve vélik úgy sokan, hogy a méhek még nem készültek fel rá…

Repce: Somogy megyében 18500 hektáron termesztenek repcét.  A homokos talajú területeken nem, máshol sokfelé látni az elszórt repcetáblákat. Belvízzel elöntött repcét nem láttam, de a talajok túlzott nedvességtartalmát néhány helyen nehezen viselték a növények a „téli” hónapokban.   Néhány hete még nagy eltérések voltak tapasztalhatóak az egyes állományok fejlettségi állapotában, azonban ezek a különbségek április elejére elmúlni látszanak. Április első napjaitól lehet látni virágzó repcetáblákat, de a tömeges nyílás a hónap második dekádjának az elejére várható.  Az előző hónapok bőséges csapadéka és az elmúlt egy hét kedvező időjárása következtében nagyot fejlődtek a növények. A növényvédelmi munkák anomáliáiról eddig csak egy esetben hallottam, itt a méhész még a virágzás kezdete előtt inkább elköltözött a tábla közeléből.  A vándorméhészek már úton vannak, vagy az előkészületek zajlanak.
Somogybabod mellettKadarkút közelében
Akác: Az akácok rügypattanása március 9-19 között történhetett meg a megyében.  A 9.-i a legelső észlelés, utána egy hűvösebb időszak következett hajnali fagyokkal, és a következő meleghullám bonthatta a rügyek többségét.  Mindenképpen igen korai nyílás várható, különösen az elmúlt hét magas napi átlaghőmérsékletei miatt is.  A fagyoktól nem szenvedtek kárt eddig az akácosok, a rügyek szépen fejlődnek.  A megye egyik legkoraibb virágzású facsoportja már szinte lombosodik, máshol még fél cm nagyságúak a virágfürtök.
akác hajtások
————————————————————————————
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az állományok jelenlegi állapota nagyon vegyes képet mutat. Az őszi időjárási körülmények miatt, elhúzódott a fiasítás a családokban, viszonylag későn álltak le az anyák, ennek következtében az atka elleni zárókezelések időpontját nehéz volt meghatározni. A kevés fedett fiasításból kikelt atkák ellen csak november végén, december elején tudtunk védekezni. Aki nem várta meg ezt az időszakot, tavasszal kisebb-nagyobb mértékű gyengülést tapasztalt. A tisztuló kirepülés sokat váratott magára, helyenként nosema fertőzöttség figyelhető meg, akár 40% mértékben.  A barkafűz virágzása idején a szeles, hűvös időben kevés virágport tudtak gyűjteni a méhek, ami nem kedvezett a tavaszi fejlődésnek. Mindezek következtében a családok fejlettségi szintje elmaradt a növények fenológiai helyzetétől. Március 20-a körül jelentős mértékű visszaesés volt jellemző. Az április elejétől tapasztalható, átlagtól magasabb hőmérsékleti viszonyok jelentősen felgyorsították a növények fejlődését, ez tovább súlyosbítja a helyzetet. Az áttelelő méhek jórészt elfogytak, a fiatal generáció alacsonyabb fejlettségi szintről indul. A téli veszteségek a kiemelten magas méhsűrűségű területeken elérik a 40%-ot, máshol is 25% körüli.  A legyengült családok termelő családokká egyesítése, tovább rontja az átlagot. További problémának látszik, a nyitott fiasítás jelentős kiterjedése, amelynek gondozása a hűvösebb időjárás bekövetkeztében, nehézséget okoz a kisebb népességű családoknál.

Repce: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a repce vetésterülete átlagos években is igen kevés. Sajnos az idén még kedvezőtlenebb a helyzet. Az őszi aszályos időjárás miatt nem fejlődtek megfelelően a növények.  A szárazság, a szél, a magas hőmérséklet miatt a hosszanti növekedés korlátozott. A magas hőmérsékleti viszonyok miatt szinte „kényszerből” fognak virágzani a növények, nem fejlődnek ki megfelelően. A túlterheltség miatt jelentős méhegészségügyi kockázata van a repcére történő vándorlásnak.

Akác: Megyénkben az akác március végén megpattant. A napos helyeken, a fasorok szélein 3-5mm nagyságú rügyek vannak, viszont a zárt állományokban találhatunk szinte éppen megpattant kezdeményeket is. A szárazság nem kedvez a fejlődésüknek, de fagykár nem érte. Mivel megyénk akác szempontjából kiemelt jelentőségű, érdemes tájékozódni az aktuális fejlettségi szintről, a megyén belül előfordulhat eltérés a fenológiai állapotban.
fotó 1 (7)
————————————————————————————
Tolna megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota
Az idei 2016-os évben a Tolna megyei méhcsaládok változatosan teleltek. Eddigi információk alapján van ahol nagyobb mérvű méhcsalád veszteségről hallani. Egyes helyeken 20-30%; 50%; vagy teljes 100%-os veszteség volt sajnos tapasztalható. Két esetben konkrétan, vizsgálat által alátámasztva az atka fertőzöttségi szintje okozta a méhcsalád veszteségeket. Márciusban egyes méhészek állomány szinten gyengébb népességről beszélnek a tavalyi évhez képest. Ami mindenképp bizonyos, hogy márciusban voltak olyan időszakok, amikor kisebb népességről, az előzőekben látottakhoz képest megtorpant népességről számoltak be a méhészek ezen időszak megszokottságához képest. Ugyanakkor március első felében, harmadában a napsütéses, kissé szeles, változékonyan felhős 12 °C körüli hőmérsékletnél a virágporral visszatérő kijáróméhek ledermedése, elhullása volt tapasztalható egyes méhészeteknél. Ezen előbbre leírt okok valamint az enyhe tél vélhetően okozhatja (okozhatta) a telelő népesség időszakhoz képest hamarabbi „elkopását” elhullását. Azonban március végére, április első hetére már igen kiterjedt (keretmérettől függetlenül) fiasításokról lehetett hallani, aminek az időjárás is igen kedvezett. Gyakorlatilag virágpor dömpingben úsznak a méhcsaládok segítve a fejlődést, ami ráfér a méhcsaládokra a természet növényi fejlettségéhez képest.

Repce: Az idei évben, 2016-ban a Tolna megyei repce táblák a tavalyi évhez hasonlítva korábban (kb. 2 héttel) indultak fejlődésnek. A repce fejlettségi szintjét tovább jellemzi, hogy március 16. körül már szárbaszökennés előtti zöldbimbós állapot volt megfigyelhető. A fejlődés következő szintjénél március utolsó napjaiban már elővirágzás volt látható. Amíg a tavalyi évben április 3. hetében kezdtek virágozni a táblák úgy az idei évben már április első hetében virágzásnak indultak a táblák a megye nagy részén. Természetesen az április első heti időjárási körülmények úgymint hőmérséklet (25°C körüli értékek) is igen kedvező hatással bír a fejlődésre. A korábbi tényezők is jól mutatják, hogy az idei átlagosnál melegebb, enyhe tél kedvezett a repce fejlődés indulásának.
010416_02 070416_03

Akác: Tolna megyében március második felében a korai, napsütötte, melegebb akácos részeken már megfigyelhető volt a zöld hajtás. Ezt követően húsvét előtti péntek reggelére a megye nagy részén jelentősen fagypont alá esett a hőmérséklet. Ez egyes helyeken, bizonyos mértékig okozhatott károkat. Ennek mértéke kérdéses. Azonban a jelenlegi állapotokat látva (megfigyelhető már 0.5 és 1 cm közötti virág) és egyes beszámolók alapján az akác várható ideje az idei évben május első harmadában, de inkább első negyedében várható. Természetesen ez még nagyban függ az előttünk álló időjárástól is.

————————————————————————————
Vas megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

Méhcsaládjaink állapotát – a novemberben és decemberben is megismételt záró kezelések ellenére elsősorban az atka kártétele miatt csak gyenge közepes állapotúnak minősíthetjük. Mellette számottevő a nosema és a vírus kártétele is. A családok 20-25 %-a elpusztult, 5-10 %-a erősen legyengült, elnéptelenedett olyan mértékben, hogy termelőképes állapotba hozásuk csak egyesítésekkel, ill. fias keretek adásával érhető el. Esélyeiket a márciusi melegebb időjárás, az állandósult jó vegyes virágpor hordási lehetőségek javították.

Az egészséges – erős családoknál a napos fiasítás mellett kiterjedt táblás, fedett – kelő – reménykeltő népesség van. Megyénkben „szerencsésen alakult” a betelelő állomány vonatkozásában, hogy nyúlós költésrothadás miatt áthúzódó megbetegedésünk hosszú évek óta most először nem volt. Megyénkben a déli – melegebb fekvésű területeken a repce virágzása – nem összefüggő területeken – április 5-én és 6-án (bizonyítottan repcéről is) elkezdődött.

A mérleget használók szinte mindegyike kihangsúlyozta, hogy „ minden egybe virágzik”, gyümölcsfáktól a gyermekláncfűig, tehát a súlygyarapodás a virágporral együtt értendő. Mértéke napi 0,5 kg-tól átlag 1-1,5 kg; de Sárváron 2 kg . felettit is mértek.
20160406 20160406(001)

Az Őrségben nagyon kevés a repce vetésterülete, a Kőszeg környéki Alpokalja területén még pár meleg napot kell a repce méz hordási lehetőségekre várni.

Az akác a sok évi átlaghoz viszonyítva – a rügypattanási idejétől számítva is 6-8 napos korábbi, azaz május 6-10 közötti virágzás kezdetét ígéri.
————————————————————————————
Veszprém megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota

A téli méhcsalád veszteségek sajátságos képet mutatnak a megyében. Egymáshoz közeli méhészetekben egészen eltérő a pusztulási ráta. Ennek csak egyik magyarázata lehet a méhésztársaknak a betegségek ellen alkalmazott technológiájának hiányosságai, illetőleg azok a beteleléskor, illetve kora tavasszal elkövetett egyéb technológiai hibák, (pl. nem megfelelő mennyiségű élelem kiadagolása, esetleg a szeptember végéig, október elejéig tartó etetés, stb.) okozzák. A képet, illetve az okokat megítélni azért is nehéz, mert a betelelés sikerességét az enyhe időjárási körülmények között sokáig (akár egész télen fenntartott) fiasítás, illetve a zöldítés céljára elvetett, de későn leszántott virágzó növények tömege is befolyásolta. Visszatérve a téli élelem kérdésére, nálunk sajnos a napraforgómézen betelelt családokban a méz mellett némi mézharmat is került a kaptárakba, amiről szintén tudjuk, hogy nem szerencsés. A tél folyamán elpusztult méhészetekből gyűjtött mintáinkból többnyire erős atkafertőzést igazolt vissza a laboratórium.

A problémákat súlyosbította a kedvezőtlen márciusi időjárás is, ugyanis a tavaszi felkészülést nem támogatta a hűvös szeles, repülésre alig alkalmas idő, amelyben a kaptárakat gyűjtési célból elhagyó méhek nem biztos, hogy vissza is tértek. Sajnos ezeket a példányokat többnyire a kaptárak bejáratai előtt láttuk elpusztulni a hónap közepén. Ezzel együtt elmondható, hogy a hónap közepén legalább egy hétig leállt az anyák petézése. A dolog ellensúlyozására belső itatásról és esetleg fehérjeforrást pl. sörélesztőt is tartalmazó cukorlepényekről kellett gondoskodni. Sajnos ezt a két megoldást együttesen alkalmazó méhészek száma kevés volt idén, így a kitelelési adatokat erősen növeli az ebben a hónapban elpusztult, illetve legyengült méhcsaládok száma. A márciusban elveszített méhcsaládok kórtani szempontból erősen nozémásak.

Összességében tehát elmondható, hogy az átlagos veszteség mértéke kb. 10-15%. Ez az adat lehetne magasabb, ha a tél nem lett volna ilyen enyhe. A telet ugyan túlélő, de gyenge kondícióban lévő családok mennyisége 25-35% lehet. Ennek mértéke méhészetenként erősen változó.

Igen szokatlanul alakult a növények fejlődésének üteme is, amelynek igen érdekes sajátossága, hogy március végén a vadrepcével vegyes táblák már húsvét hétfőn virágzásnak indultak. Ha a gyomborítottság magas volt, akkor ezekben a táblákban elnyújtott virágzásra lehet számítani, bár a mézhozamok ugyanitt pont a gyomosságnak köszönhetően valószínűleg el fognak maradni az átlagostól. A mandulát és a barackot a kedvezőtlen időjárási viszonyok között alig tudták kihasználni a méheink, ugyanakkor a meggy idén egyszerre virágzik a repcével. ez utóbbinak kinyílását ilyen korán (április első dekádjának második felében) még soha nem észleltük. Fejlődése a nyári melegnek mondható áprilisi napokon rendkívül gyors. Növényvédelmi káreseményről eleddig nincsen hírünk, ugyanakkor el kell mondani, hogy néhány esetben kellett figyelmeztetni a gazdákat a permetezési szabályok betartására.

Az akác tömeges rügypattanása március 25-e környékén volt észlelhető, az enyhe tél után ezt korábbra vártuk. Az április elején beköszöntött nyárias melegben a hajtások fejlődése rohamos. Fagykárok nem jellemzőek, de ez a kérdés még változhat egy markáns hidegfront betörésével…

Szilva 2016_04_08 A repcék 2016. március 18_án Pápa térségében Akác Veszprém megye Kisalföldi területein 2016_04_06 Ezen a táblán elnyújtott virágzás várható, a különböző fenológiai stádiumban lévő repcék miatt IMG_9059 Meggy 2016_04_08 Repce fajtakísérlet Ukk határában 2016_04_07 Repce Gyulafirátót határában 2016_04_08
————————————————————————————
Zala megye
————————————————————————————
Méhcsaládok állapota
Sajnos a méhcsaládok fejlettségi állapotáról és erősségéről eltérő híreket kapok, nap – mint nap. Több méhészetben jártam a tavasz folyamán, és sok gyenge családot láttam az állományokban.

A téli veszteség a megyében 10-15 % közé tehető. Sajnos néhány méhészet ettől nagyobb családveszteségről számolt be. A tavaszi időszakban sok méhész jelezte, hogy a családjai jelentős népességvesztést szenvedtek, 6-7 léputcás családok 3-4 léputcára fogyatkoztak. Több méhészetben tervezünk mintavételt, az okok kiderítésére.

Sajnos, az ilyen fejletlen, hiányos népességű családok a korai repce és akác virágzást nem fogják tudni megfelelően kihasználni.

Ezeket a gyenge méhcsaládokat csak egyesítéssel lehet megfelelő termelő családokká fejleszteni.

Több méhészetben küzdenek nosema fertőzéssel. Sajnos az idei fűzvirágzást a méhcsaládok csak részlegesen tudták kihasználni, a rossz időjárásnak köszönhetően. A fűz virágporára pedig óriási szüksége van a méhcsaládoknak, mivel az, nosemózis egyik természetes gyógyszere.

Repce: Zala-megyében az elmúlt év őszén 14 700 ha repcét vetettek. A vetés optimális időben

történt,  így az állományok  jól fejletten mentek a télbe. Tavasszal a fejtrágyázás után többször kapott megfelelő mennyiségű csapadékot a növényállomány. A viszonylag magas hőmérséklet hatására április első napjaira a repcetáblák elkezdtek virágozni.

A megye déli részén a korai repcefajták 15-20% -os virágzási állapotban vannak. A megye középső és északi területein is 10-15 % ban már virágokat találunk a területen. A magas hőmérséklet hatására a virágzás felgyorsult, igy várhatólag a hónap közepére a repcetáblák teljes virágzásban lesznek.

Az egész megyére elmondható, hogy a repcék jobban fejlettek, mint az előző évben. A talaj csapadék ellátottsága megfelelő ahhoz, hogy egy jó repce mézelés legyen a megyében. A növényvédelmi munkák / rovarölőzés/ idejében megtörténtek. A következő fénybogár elleni védekezést a gazdák teljes virágzásban végzik.
2016 04 08 2016 04 07
Akác: Az akác a megyében nagyon korán megpattant, március első napjaiban. Április első napjaira a fákon 0,5-1 cm nagyságú hajtások, és virágkezdemények találhatók. A zárt erdőterületeken kissé fejletlenebb, de ott is elérik a 0,5- 0,8 cm nagyságot. Ha az időjárás továbbra is az átlagnál melegebb lesz, az idei évben nagyon korán kezdődhet az akác virágzása.
DSC_0616_3 (4)

A téli csapadék kevesebb volt, de tavasszal a hiányzó nedvesség pótlódott a talajban  a márciusi esőknek köszönhetően.