| Kísérleti felügyeleti program indul | | Nyomtatás | |
| 2012. 07. 25. | |
| Idén szeptemberben indul az Európai Unió által is támogatott, államilag finanszírozott kísérleti felügyeleti program, melynek célja a méhcsalád-veszteségek felmérése és okainak feltárása. Habár számos országban működnek már különféle rendszerek a méhek egészségi állapotának megfigyelésére, jelenleg uniós szinten még nem állnak rendelkezésre a családveszteségekre vonatkozó megbízható, összehasonlítható adatok. Ugyanakkor a probléma pontos ismerete nélkül nem lehet célzott intézkedéseket hozni. Éppen ezért az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy létrehoz egy hatékony, uniós szinten összehangolt ellenőrzési rendszert. Az e rendszer tesztelésére indított kísérleti programra hazánk is sikerrel pályázott. Reményeink szerint a projekt során gyűjtött adataink, eredményeink sok hasznos információval fognak szolgálni, ezáltal több lehetőség nyílik majd a méhészeti ágazatban jelentkező problémák megoldására. E cél eléréséhez viszont szükségünk van a hazai méhészek segítségére, közreműködésére. A program célja A 2013 nyaráig tartó tanulmány célkitűzése, hogy alapja legyen egy jövőbeni, Uniós szinten egységes felügyeleti (surveillance) programnak. A projekt elsősorban a méhpusztulások arányának felmérésére irányul, valamint hogy adatokat gyűjtsön a különböző kórokozók előfordulásáról. A tanulmány középpontjában a varroózis lesz, de a gyanús esetekből egyéb kórokozókra is végzünk laboratóriumi vizsgálatot (Nosema, nyúlós és európai költésrothadás, illetve egyes vírusok). A vizsgálatok célja egyrészt pontosan felmérni a betegségek előfordulási gyakoriságát telelés előtt és után, valamint a főszezonban, továbbá kideríteni, hogy a vírusok (deformált szárny vírus és heveny méhbénulás vírus) lehetnek-e a telelési veszteségek okozói. Ezen túl célunk két egzotikus ízeltlábú, a kis kaptárbogár és a Tropilaelaps atka behurcolási kockázatának felmérése. A 17 tagállam részvételével zajló kísérleti program uniós szintű koordinátora az új EU-s méhegészségügyi referencialaboratórium (ANSES, Franciaország). A Magyarország által benyújtott pályázatot a Bizottság kiválónak minősítette, és mintegy 28 millió forintnak megfelelő összegben járul hozzá a felmerülő költségek finanszírozásához. A program menete A szezonálisan jelentkező veszteségek felméréséhez, továbbá annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhessük a méhbetegségek előfordulásának időszakos változásait, a kiválasztott méhészetekben összesen 3 alkalommal lesz szükség vizsgálatra: betelelés előtt (ősszel), telelés után (tavasszal), majd a főszezonban. A statisztikai számítások szerint az ország egész területéről mintegy 196 méhészetet kellene vizsgálni. A kiválasztás központilag, véletlenszerűen történik, figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedést és az ott tartott méhcsaládok számát is, hogy az 50 család alatti, 50-150 család közötti illetve 150 család feletti méhészetek egyaránt szerepeljenek. A kísérleti program végrehajtása az erre a feladatra a Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatallal (NÉBIH) külön szerződött méhegészségügyi felelősök feladata lesz. Az ellenőrzéshez a méhegészségügyi felelős felkeresi a véletlenszerűen kiválasztott méhészetet, majd egy kérdőív segítségével először adatokat gyűjt a méhészetről (általános információk, méhészet típusa, környezete, milyen méhbetegségek fordultak elő, alkalmazott kezelések, stb.). Ezután az összes méhcsaládból véletlenszerűen kiválaszt néhányat, megjelöli ezeket a kaptárakat, majd megvizsgálja a méheket és a fiasítást, és a kérdőívbe feljegyzi a megfigyelt tüneteket. Az első, 2012. szeptemberi ellenőrzés alkalmával minden kiválasztott méhcsaládból mintát vesz (kb. 300 méh/család, ill. szükség esetén lépminta), és beküldi a nemzeti referencialaboratóriumba (NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriuma). Itt megtörténik a méhek vizsgálata (Varroa atkák számolása, illetve betegségre utaló tünetek esetén egyéb kórokozókra történő vizsgálat, pl. Nosema, költésrothadás). A kapott adatok az uniós referencialaboratórium központi adatbázisba kerülnek, de természetesen a mintát szolgáltató méhész is megkapja a saját méheire vonatkozó eredményeket. A vírusokat (ABPV, DWV) nem szisztematikusan vizsgáljuk mindegyik ellenőrzött méhcsaládban, hanem csak ún. eset-kontroll vizsgálatokat végzünk. Ennek során az ősszel kiválasztott és mintázott családok állapotát tavasszal ismét ellenőrizzük, és a legyengült családokból újból mintát veszünk. A vírus kimutatására irányuló vizsgálatokat pedig elvégezzük mind a legyengült, mind az egészségesen maradt családok egy bizonyos hányadán. Ezek összehasonlításával tudunk majd következtetéseket levonni arról, hogy a vírusok jelenléte összefüggésbe hozható-e a családok téli legyengülésével. A terveink szerint idén szeptember 1-30. között történik majd az első látogatás a programban résztvevő méhészetekben. A második látogatás előreláthatóan 2013 márciusában, a harmadik pedig májusban lesz. A hiteles adatgyűjtés miatt fontos, hogy mindhárom látogatás ugyanannál a méhészetnél történjen, valamint hogy a klinikai vizsgálatot és mintavételt mindhárom alkalommal ugyanazokon a méhcsaládokon végezzék el. Ennek érdekében a programba bevont méhcsaládok kaptárait első alkalommal meg kell jelölni, hogy a második, harmadik látogatáskor beazonosíthatók legyenek. Szisztematikus, azaz minden kiválasztott méhcsaládból történő mintavétel csak az első, őszi ellenőrzéskor történik, a másik két alkalommal már csak a betegségre gyanús, rendellenességet mutató családokból vesz majd mintát a méhegészségügyi felelős. Fontos tudnivalók A kísérleti programban való részvétel a méhészetek számára önkéntes, tehát a méhész nem köteles ehhez a vizsgálathoz hozzájárulni. Ugyanakkor nagyon számítunk a méhészek részvételére, ugyanis a megfelelő számú vizsgálat és minta elengedhetetlen ahhoz, hogy a kapott eredmények értékelhetőek legyenek. Ezért kérünk minden méhészt, hogy legyenek közreműködők, és amennyiben a feladattal megbízott méhegészségügyi felelős felkeresi a méhészetüket, vállalják el az említett vizsgálatokkal járó, a szokásos monitoring vizsgálatnál kicsivel több időt igénylő részvételt. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a résztvevő méhészeket semmilyen költség nem fogja terhelni, minden klinikai vizsgálatot és laboratóriumi diagnosztikai költséget az állam finanszíroz. Így az elvégzett részletes klinikai és laboratóriumi vizsgálatoknak köszönhetően a méhész ingyenesen képet kaphat a méhcsaládjai egészségi állapotáról. A fentieknek megfelelően a méhész feladata annyi, hogy válaszoljon a kérdőívben feltett, a méhészetére vonatkozó kérdésekre, valamint hogy engedélyezze a kiválasztott kaptárak jelölését (számok felfestését), és a mintavételt. Röviden összefoglalva, az egy évig tartó projekt során összesen három (ősz, tavasz, nyár) alkalommal történik majd vizsgálat a véletlenszerűen kiválasztott méhészetekben, amennyiben ehhez a méhész is önként hozzájárul. A program során gyűjtendő adatok kiterjednek a méhészetek általános tulajdonságaira (elhelyezkedés, méhcsaládszám, típus, környezet), valamint a korábbi méhbetegségek előfordulására, alkalmazott kezelésekre. Végül klinikai vizsgálattal sor kerül a méhek egészségi állapotának felmérésére, melynek során mintavétel is történik, a beküldött mintákat a nemzeti referencialaboratórium (NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság) elemzi. A kapott eredmények megküldésre kerülnek a méhésznek, továbbá bekerülnek az EU-s központi adatbázisba. A projektben résztvevő 17 tagállam által szolgáltatott adatokat az uniós referencialaboratórium dolgozza fel és értékeli, reményeink szerint hasznos eredményeket szolgáltatva. dr. Szaló Márta |
