Kutatási beszámoló
Magunk mögött tudhatjuk a II. végrehajtási évet a Magyar Méhészeti Nemzeti Program (MMNP) jelenleg futó hároméves ciklusából. Ennek jogi alapját továbbra is a 118/2013 VM- (XII. 16.) rendelet teremti meg. Az alkalmazott kutatási feladatok megvalósítása érdekében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tudományos szakbizottsága 2014-ben összesen hat témát választott ki, melyek közül egyesületünk négyet már az előző, 2013/2014-es végrehajtási évben elindított. Ezek mellett a 2014/2015-ös végrehajtási évben további két téma indult el, így a II. végrehajtási évben egyesületünk összesen négy kutatóintézettel, hat témakörben kötött szerződést, melyekhez megkapta a Földművelésügyi Minisztérium engedélyét is.

Illatanyagok szerepének vizsgálata a háziméh–atka kapcsolatban és felhasználásuk lehetőségei a kaptárak atkamentesítésében (Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet – MTA ATK NÖVI).
Az előkészítés, a nagyműszerek beszerzése mellett megkezdődtek a konkrét kisérletek is. Laboratóriumi vizsgálatok céljából mintavételezés történt az OMME méhészetében. Ezt követően az MTA ATK NÖVI és az OMME szakemberei befogadó helyet alakítottak ki, és méhcsaládokat állítottak be, kifejezetten a helyszíni vizsgálatok elvégzése céljából. Sor került illatanyagok gyűjtésére, melyek során nagyszámú illatanyag-komponenst sikerült kimutatni. Mindezek mellett a kaptárban megtalálható egyéb atkafajokra is kiterjedt a monitorozás. Az eredmények elemzése felvetette a biológiai védekezés egyéb lehetőségeit is.

A méhészeti kutatásokhoz szükséges törzsállomány fenntartása, fejlesztése. Méhcsaládok szükség szerinti pótlása, az eszközállomány bővítése (Haszonállat-génmegőrzési Központ, Méhészeti Intézet – HáGK Méhészeti Intézet)
Erről a témáról korábban cikk jelent meg az újság hasábjain, ezért itt csak röviden ismertetjük, hogy sor került a kaptárállomány felületkezelésére, a méhcsaládok átrakására az új kaptárakba, valamint a méhcsaládok letelepítésére a HáGK Méhészeti Intézet területén. Megkezdődött a kezelési rutinok kialakítása, folytatódott a méhészeti műhely felszerelése. A kaptárak kezeléséhez szükséges anyagok és eszközök mellett méhészeti gyógyszerek és a méhészet karbantartásához szükséges kisebb eszközök, anyagok kerültek beszerzésre a munkáskesztyűtől a sorozatfúróig. Az ősz folyamán erőteljes rablásos helyzet alakult ki, ami szükségessé tette egyes méhcsaládok egyesítését, illetve megszüntetését, így jelenleg ötvenhat család található a méhészetben. Mindezek és a folyamatos állományfelmérések mellett három pergetésre került sor 2015-ben, a repce, az akác és a napraforgó virágzását követően.

Jellemző mézprofilok meghatározása (HáGK Méhészeti Intézet)
Három hazai vegetációs tájról származó akácmézminták botanikai és földrajzi eredet szerinti meghatározására kerül sor etalonadatbázis-képzéshez, emellett a mézminőség megítélését és ellenőrzését is elvégzik. Az MMNP keretében három egymást követő évben történnek a vizsgálatok (2014–2016). A HáGK Méhészeti Intézete, Rőzséné dr. Büki Etelkával együttműködve, érzékszervi, fizikai-kémiai és melisszopalinológiai vizsgálatok segítségével határozta meg a jellemző mézprofilokat.

Napraforgóhibridek nektártermelésének vizsgálata (HáGK Méhészeti Intézet)
A kutatási téma célja a korábbi évekhez hasonlóan a napraforgóhibridek nektártermelésének vizsgálata a napraforgók mézeléséről történő információszerzés céljából.
Aszód–Hatvan, Kartal, valamint Mezőhegyes térségében vizsgálták a következő napraforgóhibrideket: ES Grafic, SY Excellio, NK Neoma CL, Brio, SY Bacardi CLP, Pioneer LE 25, Maximus CL HO, Talento HO, Hysun 231 CL, P 64 LE 25, P 64 LE 99, Hysun 231 HO CL, Sikllos CL, ES Grafic HO CL, ES Bella, NK Kondi, SY Arizona, SY Excelio HO, SY Experto HO, Primis CL, Artimis CL, LG 5485, LG 5655.

Méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok (Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – NAIK)
Első lépésben megtörtént a hazai méh genomszekvenálása, amelyet több ellenőrzött méhészetből származó egyed segítségével végeztek el a központ munkatársai. A méh-referenciagenom segítségével mikroszatellita markereket terveztek, valamint vizsgálták az egyes tulajdonságokhoz kapcsolt markerek fejlesztésének lehetőségét. Emellett összehasonlították a nemzetközi és hazai adatokkal a kapott eredményeket, aminek során egyedek és fajták azonosítására alkalmas különbségeket azonosítottak.

A méhviaszban található vegyszermaradék analitikája, továbbá a meghatározott szermaradványok mértékének csökkentése, teljes kivonása a viaszból (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont – ELTE TTK KKK)
A kutatómunka első szakaszában a szakemberek az atkaölő szerek eltávolításának követésére szolgáló HPLC eljárást fejlesztették, és meghatározták annak alapvető analitikai teljesítményjellemzőit. A második munkaszakaszban folyadék–folyadék extrakciós eljárást dolgoztak ki a méhviaszban jelen lévő atkaölő szerek koncentrációjának csökkentése céljából. Az extrakciós eljárást a gyakorlat szempontjából leginkább fontosnak ítélt atkaölő szerek eltávolítási hatásfokával jellemezték. Ehhez felhasználták a kidolgozott analitikai eljárást, valamint részleges módosítást is alkalmaztak a szelektivitás növelése érdekében.

Egyesületünk az alkalmazott kutatásokra összességében 47 679 349 Ft-ot költött el a II. végrehajtási évben, amelyet az MMNP alapján visszaigényelt és visszakapott. A 2014/2015-ös végrehajtási évre a kutatások támogatására előirányzott összeg fennmaradó részét az OMME átcsoportosíttatta egyéb jogcímek kifizetésére.

Az egyes témákban elért részletes eredményekről bővebben az alábbiakban olvashatnak:

Feromonnal az atkák ellen
Törzsállomány-vásárlás
Akácmézeink mézprofilja
Molekuláris genetika a méhészetben
Hazai méhészeti genomikai vizsgálatok