December 14-15-én Gyulán került megrendezésre a XV. Gyulai Méz és Mézeskalács Fesztivál, amely keretein belül kihirdették az év kiváló magyar méze cím nyertesét, és az egyes kategóriákon belüli helyezetteket, díjazottakat. Jelen cikk megírásának nehézségét adja, hogy a cikk írásakor a rendezvény még nem zajlott le, azonban amikor a kedves méhésztársak olvassák soraimat, akkor már időben magunk mögött tudjuk a 2024-es gyulai mézvásárt. Ebből következően nem is a rendezvényről, hanem annak szerves részét képező mézversenyről szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni.

Az idei versenyre rekordszámú nevezés érkezett. Összesen 162 méhészet, mintegy 489 mézmintája versengett egymással. A mézfogyasztók és a méhészek számára egyaránt kiemelkedő jelentőséggel bír ez a megmérettetés, hiszen nemcsak a termékek minőségi versenye van a középpontban, hanem hozzájárul a mézfogyasztás népszerűsítéséhez is.

A verseny során a mézfogyasztók számára egy új lehetőség nyílik, hogy megismerjék az ország legkiválóbb mézeit. Az Év Kiváló Magyar Méze cím elnyerése kiváló marketing lehetőség a méhészek számára, hiszen a nyertes méz nyilvánosan elismertté válik, így könnyebben találhat vevőkre. Az ilyen versenyek nemcsak a minőségi méz iránti keresletet növelhetik, de segíthetnek a vásárlóknak tudatos döntéseket hozni a kiválasztás során.

A benevezett mézminták első körös zsűrizésére november 22-én került sor. Ekkor a különböző kategóriákban a méz színe, íze, csomagolása, illata, összképe és víztartalma kerül elemzésre. A méz csomagolása, színe, tisztasága az első, amely alapján a fogyasztók meghozhatják döntésüket a vásárlás mellett, így ezeknek kiemelt szerepet tulajdonít a zsűri az értékelés során. A méhészeknek érdemes külön figyelmet fordítaniuk a termékük ilyen fajta bemutatására. Míg az ízzel, illattal jellemzően csak vásárlás után találkoznak a fogyasztók, kivéve, ha adottak a körülmények a vásárlás előtti kóstolásra. Egy piacon, vásáron értékesítő méhésznek nem annak kell lennie a céljának, hogy az egyes mézfogyasztókat elcsábítsák egymástól, hanem az új fogyasztóknak való értékesítés, vagy a meglévő vásárlók fogyasztásának növelése. A verseny helyi, regionális és országos szinten is népszerűsíti a méhészetet, ami segít a mézfogyasztókban kialakítani a hazai termékek iránti bizalmat és elköteleződést.

Ennek megfelelően a 2024. december 9-én lezajlott második körös zsűrizés eredményének tétje a legkevésbé sem volt elhanyagolható. Az úgynevezett csúcszsűri döntése értelmében 2024-ben az év kiváló magyar méze a szolnoki Gujka László akácméze lett.

A verseny magas színvonalát, és a zsűri nehéz dolgát rendkívül példázza, hogy két kategóriában is megosztott első hely született.

Akácméz kategória
1. helyezett	Gujka László	Szolnok
1. helyezett	Stencli Ferenc	Szob
2. helyezett	Szomor Balázs	Kiskőrös
3. helyezett	Laczkó Zoltán	Budapest
Vegyes virágméz kategória
1. helyezett	Bodnár Méhészet	Váckisújfalu
1. helyezett	Czékmány Péter	Kecskéd
2. helyezett	Dobos László Márk	Polgárdi
3. helyezett	Dian Richárd	Csővár
Napraforgóméz kategória
1. helyezett	Borhi Brigitta	Örményes
2. helyezett	Sipos Béla	Délegyháza
3.  helyezett	Mayer József	Iklad
Hársméz kategória
1. helyezett	Hanzel Róbert	Kaposmérő
2. helyezett	Dobos László Márk	Polgárdi
3. helyezett	Márta Tamás	Kimle
Egyéb fajtaméz kategória
1. helyezett	Tódora Zoltán repceméze	Salgótarján
2. helyezett	Gazsó Imre gesztenyeméze	Jánossomorja
3. helyezett	Nagy József Szelídgesztenye-méze	Fácánkert
Mézkészítmény kategória
1. helyezett	Hegedűs Gábor borsmentás akácméze	Kecskemét
2. helyezett	Jenei István Zoltán sóskaramellás repce krémméze	Szalkszentmárton
3. helyezett	Nagy István János mogyorós méze	Szeghalom

 

Az Év Kiváló Magyar Méze verseny tehát nemcsak a szakmai elismerésről szól, hanem egy remek marketingeszköz, lehetőség fogyasztói bizalom növelésére. A mézverseny célja a minőség és a sokszínűség hangsúlyozása, miközben a méhészeket is ösztönzi a folyamatos fejlődésre és innovációra.

(Botos Péter)