Örömmel értesítjük méhésztársainkat, hogy megjelent a 2024-ben elvégzett méréseink eredményeit összefoglaló monitoring kiadványunk. A tanulmány az 10/2024 (III. 25.) AM-rendelet 14.§ „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME Monitoring Bizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

Az idei évben elvégzett vizsgálataink során tovább bővültek korábban szerzett ismereteink. Áttekintettük az időjárásnak és az egyre gyorsuló éghajlatváltozásnak a növényállományokat és a méhcsaládokat érintő hatását és következményeit. Foglalkoztunk a téli elhullások okaival, valamint azokkal az egzotikus méhészeti kártevőkkel, amelyek ugyan még nem jelentek meg hazánkban, de Európában már jelen vannak.

Tavaly már közöltük az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) első hazai megjelenésével kapcsolatos adatokat, illetve a felderítés történetét. Ebben az évben főleg az autópályák környezetében található méhészetekben elhelyezett csapdákkal próbáltuk feltérképezni a rovar hazai terjedését. Kiadványunk megírásáig nem fogtunk be idehaza egyetlen példányt sem, vagyis remélhetőleg ennek az igen agresszív rovarnak ideiglenesen sikerült gátat szabnunk. Ebben a kérdésben nem lehetünk nyugodtak, mert Szlovákiában Tótmegyeren megjelent a kártevő. A fészket felszámolták, viszont ebből arra lehet következtetni, hogy a lódarázs újabb hazai betörése az igen közeli jövőben nem kizárt, ami sajnos azt jelenti, hogy az eddigieknél is komolyabb feladataink lesznek ebben a témában. A fentieket az is alátámasztja, hogy a felderített fészken kívül nem lehetetlen, hogy egy másik is van a területen, amelynek helyére a tanulmányunk megírásáig még nem derült fény.

Kémiai vizsgálataink során foglalkoztunk méhészeti termékeink, különösen a viasztermékek kémiai szennyezettségével. Az adatokból látszik, hogy az elmúlt években új hatóanyagok (például akrinatrin) jelenléte igazolható. Ezenfelül várható, hogy az eddig még ki nem mutatott flumetrin is meg fog jelenni az összes viasztermékünkben. Korábban a velencei laboratórium vizsgálta ezt a vegyületet. Akkor nem érzékelték a műszerek, az Eurofins standardjai között pedig ez a vegyület nem szerepelt. Felhívtuk a laboratórium figyelmét a hiányosságra, és azt az ígéretet kaptuk, hogy ezentúl kiterjesztik a vizsgálatot erre a vegyületre is. Ez a kérdés azért nagyon fontos, mert az új generációs Herbastrip készítmény már nem akrinatrint, hanem flumetrint tartalmaz.

Folytattuk a méhpempők elemzését. Idén nem mutattunk ki bennük kémiai szennyeződést. Ez az állítás igaz arra a mintára is, amelyet egy méhmérgezést követően vizsgáltunk.

Szintén folytattuk a rovarölő szerrel injektált vadgesztenyefák leveleinek és virágzatainak elemzését. Szerencsére ezekben a növényi részekben sem találtunk semmilyen növényvédőszer-hatóanyagot. A technológia létalapját az is megkérdőjelezi, hogy az injektált területeket augusztus elején permetezni is kellett.

A mérgezési esetek egy részét, 15 káresemény adatait kaptuk meg a hatóságtól, további 10 eset még nincsen lezárva, így ezekről most nem tudunk beszámolni. Az idei részeredmények alapján elmondható, hogy csupán a Dávod–Bátmonostor térségében történt súlyos mérgezés okozójára derült fény. Az öt károsult méhész közül négynek a kárát részben térítette a biztosító. Az ötödik méhész méhmintájában sajnos nem tudták kimutatni a pusztulás okát jelentő fipronil hatóanyagot. Az elmaradt haszon vonatkozásában peren kívül próbálnak megállapodni az érintettek. Az eset során több szabálytalanságot is feltárt és szankcionált a hatóság.

Idén is gyűjtöttünk repcemézmintákat az acetamiprid-szennyezettség kimutatása érdekében. A vizsgálatok során kiderült, hogy előnyösen változott a helyzet a tavalyihoz képest. Ez minden bizonnyal a permetezési szabályok szigorítása miatt történt így, de még mindig van teendő a szabályzók finomhangolása terén. Idén ősszel október végén kerül sor a következő egyeztetésre.

Tanulmányunk végén ismertettük annak a 90 darab növénymintának az analitikai eredményeit, amelyeket a vármegyei kormányhivatalok és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara munkatársaival közösen gyűjtöttünk be. Ennek a munkának az eredményei között több kisebb és két nagyobb horderejű szabálytalanságra derült fény, ezeket a hatóság kivizsgálja és szankcionálja.

Kiadványunk függelékében a repce-, alma-, kukorica- és napraforgó-kultúrákban engedélyezett rovarölőket, az engedélyezett atkaölő szereket és egyéb gyógyhatású termékeket mutatunk be, közzétéve a használat során szerzett tapasztalatokat is. Az atkák ellen bevethető hatóanyagok technológiai folyamatábráját kiadványunk hátsó borítólapján lehet tanulmányozni.

A teljes kiadványt itt tudják megtekinteni!.