A Nosema apis (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora ) méhélősködőt Zander írta le 1909-ben. A Microsporá-k specifikusú inracelluláris gombák. Hasonló élősködők gyakorta előfordulnak a különféle rovarok és alacsonyabbrendű gerincesek (halak) emésztőcsövében. A tenyésztett selyemhernyó veszélyes kórokozója a Nosema bombycis.

A parazita a kifejlett méh középbél-hámsejtjeinek élősködője. Jellegzetes felépítésű, 5x7 mm nagyságú spóráik is ott képződnek. A Nosema apis spóráival más rovarfajt nem sikerült fertőzni. A parazita okozta méhbetegséget nosemosis-nak nevezzük, és világszerte jelen van a méhészetekben. Az ázsiai mézelőméhben (Apis cerana) beszámoltak egy hasonló faj, a Nosema ceranae jelenlétéről, amelyről kiderült, hogy fertőzheti az európai méhet is. Később meg is állapították a fertőzöttséget Ázsiában, majd 2006-ban Európában (Spanyolországban). Miután Európa több országában leírták jelenlétét, 2007-ban hazai szerzők is beszámoltak a tényről, miszerint a méhek nosemosisát minden bizonnyal zömében Magyarországon is ez a parazita faj okozza. A két faj elkülönítése a szokványos spóra-morfológia alapján lehetetlen, ezért nálunk is kidolgoztak egy rapid PVR-RFLP módszert a két faj megkülönböztetésére.

A kifejlett méhek tisztogató munkájuk során nyelik le a Nosema spórákat, amelyek a középbélben felnyílva, kétmagvú csíráikat a kicsapódó poláris filamentum csatornáján keresztül mintegy befecskendezik a sejtbe. A gazdasejtben az amoeboid csíraplazmából megsokszorozódás útján planont, mikront, meront, majd sporont képződik. A szaporodás optimális hőfoka Nosema apis esetén 30 °C, Nosema ceranae esetén azonban valószínűleg ennél magasabb. A spórákkal telt sejtek leválva tovasodródnak, majd a béltartalommal kiürülnek. Egy-egy méh belében 30-50 millió (egyesek szerint még több) spóra is képződhet. Az álcákat nagyszámú spórával sem lehet megfertőzni. A spórák a beszáradt ürülékben akár egy évig és fertőzőképesek maradnak.

A fertőzött méhek klinikai tüneteket alig mutatnak, legfeljebb a potrohuk tűnik duzzadtnak. Ürüléknyomok mutatkoznak kaptárszerte, valamint a röpdeszkán. A fertőzött méhek a sejtekbe is ürítkeznek. Ilyenkor a sejt bejáratában láthatók a feketés, néha pörkre emlékeztető ürüléknyomok. A fertőzött középbél-sejtek kóros elváltozást alig mutatnak. Feltűnő viszont, hogy az erősen fertőzött méhek élettartama olykor felére csökken, ami tavasszal és nyáron a család gyors elnéptelenedését idézheti elő. A garatmirigy működése is sérülhet, amelynek következtében a peték 15 %-ából nem fejlődik életképes álca. A fertőzöttség csökkenti a téli nitrogén-tartalékot illetve az aminosavak mennyiségét a zsírtestekben, s egyszersmind rontja a fertőzött egyedek túlélési esélyeit. A fertőzés következménye az ürülékhólyag fokozott teltsége, az ilyen méhek gyakran mutatnak dizenteriás tüneteket. Az enyhe fertőzöttség a nyár folyamán rendszerint spontán megszűnik, N. ceranae esetén egész éven át jelen lehet. Mivel a tünetek nem jellemzők, a pontos diagnózist a fertőzött méhek ürülékének, vagy a méhhulláknak a vizsgálata biztosítja.

Kísérletek bizonyították, hogy nyári melegben a fertőzés a spórák jelenléte ellenére csökken. Laboratóriumban csak tartós 35 °C feletti hőmérséklet csökkentette a kórokozó szaporodását. Mérési eredmények szerint, a repülő méh testhőmérséklete 40 °C is lehet. A nyári ún. spontán gyógyulás magyarázata, hogy a fertőzés az utódgenerációra nem terjedhet át közvetlenül. A fiatal tisztogató méhek a spórák tömegét nyelik le, ám a szabadban ürítkeznek. Így a kontamináció fokozatosan csökken, mialatt a fertőzött egyedek pedig lassan kikopnak. Ez az egyik oka annak, hogy a fertőzött családok mézében és virágpor készletében alig van spóra.

Az ÁTK MTMBK többéves vizsgálatainak célja az volt, hogy megállapítsuk a fertőzöttség országos jelenlétét, esetleg terjedését az intézet felügyelete alatt álló anyanevelő telepeken, illetve az ország más méhészeteiben.

Ezévben összehasonlító vizsgálatokat terveztünk annak kiderítésére, hogy néhány anyanevelő telep nem szelektált, hanem termelő családjaiban milyen mértékben fordul elő a nosema fertőzöttség a tavaszi időszakben, milyen annak a járványtani lefolyása, valamint, hogy a fertőzöttség oktanában szerepel-e az új N. ceranae faj, esetleg vegyes fertőzésben a N. apis-szal. Célunk volt méh, hogy újra megnézzük a fumagillin (Fumidil B) készítmény hatékonyságát a méhek hazai nosemosisa ellen, különös tekintettel az újonnan megállapított parazita faj, a N. ceranae jelenlétére.

 ANYAG ÉS MÓDSZER

Többéves vizsgálatok

Az ellenőrzött - tenyésztőszervezeti kereteken belül működő - tenyésztelepeken a pároztató kaptárkákban végzett anyanevelés során a nosemosis különösen nagy gondot jelenthet. Az ÁTK méhegészségügyi laboratóriuma éves rendszerességgel végez ellenőrző vizsgálatokat 2004 óta a kiválasztott anyanevelő családokon. 2004-ben 165 család, 2005-ben 80 család, 2006-ban 85 család, 2007-ben 202 család került vizsgálatra, összesen 532 család. Az eredmények az ország méhállományának kb. 1%-ára vonatkoznak, kb 8000 méhcsalád, 50 méhanyanevelő telep adatai alapján.

Gógykezelési kísérletek kiemelt anyanevelő telepeken

Öt méhészetet választottunk ki a terepkísérletek lefolytatására (4 önkéntes + ÁTK Kísérleti méhes). Méhészetenként 25-25 méhcsaládból 30-50 db-os méhmintát kértünk be március-április hónapokban az ÁTK-ba. Az előzetes vizsgálat eredménye alapján méhészetenként 2x5 méhcsaládot választottunk ki közel azonos fertőzöttségű csoportok kialakítására (enyhébben és súlyosabban fertőzöttek egyenletes megoszlásban).

A méhhullák (30-50) vizes dörzsölékét nedvesen, mikroszkóppal (40x objektívvel) vizsgáljuk a jellegzetes méretű és alakú spórák jelenlétének megállapítása céljából. A fertőzés súlyosságát a talált spórák száma alapján enyhe, közepes és erős fokozatba soroljuk (+, ++, +++). Az egyes kísérleti csoportok eredményeinek összehasonlítására a +-ek számát összegeztük (lásd: táblázat). Ezt az un. szemikvantitatív módszert alkalmanként Cantwell-szerint Fuchs-Rosenthal-féle sejtszámoló kamrában ellenőrizzük. A méh mintákat legalább egy évig mélyhűtőben tárolva megőrizzük.

Kórszövettani vizsgálatra csoportonként 5-5 méhet véletlenszerűen kiválasztunk, a potrohot lemetszve 10 %-os pufferolt formalinban fixálunk. 24 órás fixálás után a bélcsatornát óvatosan kihúztuk, paraffinba ágyaztuk, majd a blokkokból 3 μm-es metszeteket készítünk. A metszeteket haematoxilin-eosinnal festjük meg.

A fertőzött családok mintáiból telepenként 2-2 mintát átadtunk PCR vizsgálatra a Nosema apis, Nosema ceranae elkülönítésére (SZIE ÁOTK).

A kísérleti kezelésekhez használt anyag

Fumagillin (Fumidil B) 2,5 l - 50%-os szörpben 5 g fumagillin, - családonként 100 ml gyógyszeres szörpöt naponta, 5 napon át – 5x100 ml x 5 -este a fiasításos lép feletti méhekre kellett locsolni.

Kontroll, 2,5 l szörp- családonként 100 ml üres szörpöt 5 napon át, este a fisításos lépek feletti méhekre kellett locsolni.

A vizsgálatok megkezdésekor a méhcsaládok erőssége közel azonos volt. A családok állapotát (népesség, fiasítás, élelem, anya), a kezelést megelőzően állapítottuk meg. A mézzel való ellátottságukat szükség szerint etetéssel egyenlítettük ki.

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK

Többéves vizsgálatok

Mint ahogy az a mellékletekben is látható, a 2004, 2005, 2006, és 2007 évben végzett vizsgálatok szerint a telepek és azon belül a méhcsaládok Nosema fertőzöttségében, valamint a telepek között jelentős különbségek vannak. A telepek tekintetében 2004-en 85%-os, 2005-ben 90 %-os, 2006-ban 47%-os, 2007-ben 53%-os fertőzöttség volt a jellemző. A vizsgált méhcsaládokra vetítve ez a szám 2005-ben 64%, majd 2006-ban kedvezőbb, 13%, 2007-ben kissé növekedő, a 20%-kal. Meg kell jegyezni, hogy az értékelésben résztvevő telepek 53%-ban nem volt tapasztalható a nosema spórák jelenléte. Az állományok általános egészségügyi állapotára jellemző, hogy a 2006/2007 telét az anyanevelők átlagosan 10 % körüli veszteséggel vészelték át.

Az előzetes vizsgálatok eredményének értékelése

Az áprilisi előzetes vizsgálat eredménye szerint az öt telep közül négyet alkalmasnak minősítettünk a kísérlet lefolytatására. Egyik méhészetet az alacsony fertőzöttség miatt kizártuk a további munkából. Egy másik méhészet az alacsony fertőzöttségi szint miatt csökkentett létszámmal maradt alkalmas (2x3 család).

A kísérleti kezelések lefolytatása utáni vizsgálatok és az eredmények kiértékelése

A kezelések után beküldött mintákat azonnal megvizsgáltuk. Egyik méhész az akácvirágzás beindulása miatt kérte a kezelés elhalasztását, amihez újabb minta-pár beküldésével járultunk hozzá (mintavétel a kísérleti etetés megkezdése előtt és után).

Az előzetes minták alapján az ÁTK méhészet és két másik méhészet különösen alkalmasnak látszott gyógyszer tesztelésére, ugyanis minden kísérleti csoportba legalább három erősen fertőzött (+++) méhcsalád jutott. Már a legkorábban megkezdett etetési kísérlet (ÁTK – május 20.) kiértékelésénél szembetűnő volt a méhcsaládok spontán gyógyulása és gyors regenerálódása, ami elsősorban a kontroll csoportban észlelt alacsony fertőzöttségben nyilvánult meg. Hasonló eredményt kaptunk a további telepek vizsgálatával is, azaz a kezelés időpontjára fertőzöttség mindenütt erősen lecsökkent.

Az eredményeket (+-ek számát összesítve) táblázatban rögzítettük:

*előzetes, kezelés előtti és utáni minta

Felületesen szemlélve az ÁTK-ban és a 2. sz. telepen a fumagillin hatékonynak látszik, ellenben a 3. és 4. sz. telepeken fordított a helyezet. A helyzet fonákját mutatja viszont a kontrollok eredménye, azaz a 3. sz. telep kezelés utáni (harmadik) mintájától eltekintve, ahol a fertőzöttség emelkedett (0/3), a kontrollok fertőzöttsége mindenütt a „kezeltek szintjére” csökkent, ami a méhcsaládok spontán gyógyulására utal.

A szövettani vizsgálat eredménye minden bizonnyal a középbélben található hámsejtek gyors regenerációja miatt a kezelt és a kezeletlenül, spontán gyógyult méhek között nem tudott különbséget tenni.

A kísérletben résztvevő telepekről beküldött minták alapján a SZIE ÁOTK Járványtani Tanszéke a N. ceranae egysejtű faj jelenlétét állapította meg minden telepen. A korábbi kórokozónak tartott N. apis sem önállóan, sem pedig vegyes fertőzésben nem fordult elő.

Az eredmények ismeretében azt kell megállapítani, hogy a kísérleti szer (fumagillin) hatékonyságát a kapott adatok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, mivel a javulás a kontroll családokban is bekövetkezett.

Mivel a nosemosis jellegzetes diszpozíciós betegség, járványtana szorosan kapcsolódik az évszakok mozgásához és a környezeti feltételekhez, ezért megalapozott következetéseket csak egy újabb, időben elkezdett és jól szinkronizált kísérletből lehet levonni.

ÖSSZEFOGLALÁS

A több éves laborvizsgálati eredmények is mutatják, hogy a 2004, 2005, 2006, és 2007 évben végzett vizsgálatok szerint a telepeken belül a méhcsaládok nosema fertőzöttségében, valamint a telepek között jelentős különbségek vannak. A telepek tekintetében a négy év átlagában 69 %-os fertőzöttség volt a jellemző. Méhcsaládokra vetítve ez a szám három év átlagában 32 % volt. Az értékelésben 2007-ben résztvevő telepek több mint felében (53%) nem volt tapasztalható a nosema spórák jelenléte.

A méhcsaládokban lefolytatott fumagillines kísérleti kezelések eredménye nem adott egyértelmű választ a kísérleti szer hatékonyságának kiértékelésére. Az értékelés problémáira mutat rá, hogy a kezeletlen kontrollokban a spontán gyógyulás miatt a spóraszámok csökkenése hasonló mértékű volt, mint a kezeltekben.

A genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a vizsgált telepeken a N. ceranae újonnan behurcolt egysejtű faj van jelen.

Mivel a méhek nosemosisának járványtana nagymértékben függ az évszakok változásától és az időjárástól, a jövőben egy korábban indított kísérletben kellene a hatékonysági tesztet megismételni. Hasznos lenne az őszi kezelés hatékonyságának a vizsgálata is, mivel a fertőzöttség valójában a telelés folyamán dúsul fel a méhcsaládokban.

Mindezek azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az anyanevelő telepeken az új élősködő faj jelen van, illetve a nosema fertőzöttséget a N. ceranae faj okozza. Ennek ellenére a többéves vizsgálatok eredménye szerint fertőzöttség mértéke nem nőtt az utóbbi években, és jelentős gazdasági kárt sem okozott. A fumagillin potenciálisan hatékony lehet az új parazita fajra is, ezt azonban további vizsgálatokkal kell megerősíteni.

A szakirodalmi jegyzék a kutatóknál rendelkezésre áll.

Dr. Békési László - Dr. Szalainé Mátray Enikő

ÁTK, MTMBK, Gödöllő