Újabb uniós mézvizsgálat

A tegnapi napon hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a „Kaptárakból” elnevezésű, másfél éve elkezdett összehangolt mézvizsgálatának eredményét. Mindenki számára meglepő eredménnyel zárult a vizsgálat. A projectet elindító szakembereknek és politikusoknak azért, mert ők nem hittek a szakma termelői oldala évek óta tartó figyelmeztetésének, véleményének, miszerint egyre nagyobb mértékben, sőt, napjainkra túlnyomórészt hamis mézekkel van teli a piac (ezért nincs kereslet a mi mézünkre). De meglepő a termelői oldal számára is, hiszen szerintünk még súlyosabb a helyzet, még mindig nem alaposak, nem „mélyre-hatóak” a labor-vizsgálatok ahhoz, hogy teljes képet kapjunk. Nézzük röviden a történéseket.

2021. októberében indult el az „akció”, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) kezdeményezésében. A „Kaptárakból” elnevezésű akció céljául azt tűzték ki, hogy a „harmadik országokból” származó mézekből, az EU határain mintát vesznek, melyeket az EU Közös Kutatóintézetének (JRC) Geel-ben (Belgium) található mézlaborjába küldenek vizsgálatokra. Kimondottan idegen cukrokat (nem nektár-eredetű cukrokat) kerestek a mézekben. A minták összegyűjtésébe az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) munkatársait vonták be, ami precedens értékű, hiszen nem a tagországok illetékes hatóságainak szakemberei végezték a mintagyűjtést, mint tették azt 2015-2017-ben. 2021. novemberében a DG SANCO és a JRC szakemberei megállapodtak a mézminták vizsgálati módszereiben (többek között: NMR, LC-IRMS és HPAEC-PAD, megjegyezzük, ezek közül több vizsgálat nem akkreditált, erre hivatkozva az Európai Mézkereskedők és Mézkiszerelők Egyesülete, a FEEDEM, máris jelezte, hogy nem tartják relevánsnak, mérvadónak az eredményt).

2022. február végéig be is gyűjtötték a mintákat: 15 tagországban (köztük hazánkban is), összesen 320 mintát gyűjtöttek, melyek 20 országból származtak. Az érintett vállalkozások száma, melyek működését, áruit ellenőrizték, 133 volt, ebből 70 importőr, 63 pedig exportőr. Egy évig tartott a mézek vizsgálata (?), az eredményt pedig, mint írtuk, a tegnapi napon hozták nyilvánosságra.

Az eredmény röviden: a 320 mintából 147 (46%) hamisnak bizonyult! A legtöbb hamis szállítmány Kínából származott, a legtöbb minta is kínai méz volt (logikus, hiszen a legtöbb import is onnan származik), a minták 74%-a hamis volt. Az egyik legmagasabb százalékban hamisnak bizonyult mézek aránya Törökországból származott, a török mézek 93%-a (!) hamisnak bizonyult. Az Egyesült Királyságból importált méz esetében még magasabb volt a rossz mézek aránya (100%), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden minta hamis volt, de ezek valószínűleg más országokban termelt mézek voltak, amelyet az Egyesült Királyságban az EU-ba történő újrakivitel előtt, tovább kevertek. A vizsgált cégek több mint 60%-a hamis mézet forgalmazott. A második legtöbb mintát ukrán mézből vették (74), melynek 17%-a volt hamis.

Eddig 44 gazdasági szereplőt vizsgáltak meg részletesebben, hetet pedig már szankcionáltak is. Az OLAF által elvégzett helyszíni ellenőrzések, mintavételek, valamint a számítógépek és telefon-nyilvántartások alapos vizsgálata alapján végzett igazságügyi szakértői vizsgálatok, az exportőrök és importőrök közötti bűnrészességet és számos jogellenes gyakorlatot állapítottak meg.

Az alábbi linkre kattintva egy francia és angol nyelvű kisfilmet nézhet meg a „Kaptárakból” elnevezésű projectről: EC AV PORTAL (europa.eu)

A projectről kiadott OLAF sajtóközlemény: ITT

A Bizottság közleménye: Honey (2021-2022) (europa.eu)

Az EU Közös kutatóintézetének (JRC) közleménye: ITT