Válságban az európai méhészet!

Válságban van az európai méhészet – ezzel a címmel jelent meg írása Dr. Nagy István agrárminiszternek az EUObserver brüsszeli hírportálon. Az eredeti szöveg ITT olvasható: https://euobserver.com/opinion/146608

Írásában a magyar agrárminiszter kifejti, hogy a méhcsaládok számának csökkenésétől sokkal drasztikusabb a vadbeporzók számának negatív változása, aminek elsősorban mi, emberek vagyunk az okai. A mézelő méhek számát a méhészek tartják mesterségesen, azaz emberi beavatkozás mellett szinten, de méheinkre is kedvezőtlenül hat többek között a mezőgazdasági monokultúrák, a globalizáció miatt terjedő méhbetegségek és a növényvédő szerek negatív hatásai. Az Európai Bizottságnak mielőbb javaslatot kell tennie a válság kezelésére.

Kiemelte a miniszter, hogy minden évben a tél elmúlásával ismétlődnek az irreálisan magas családveszteségek szinte mindegyik tagországban. A 25-40%-os méhcsalád elhullási arány elfogadhatatlan.  “Az ökológiai egyensúly fenntartásához szükséges feltételek biztosítása kulcsfontosságú prioritás, mivel a beporzás hiánya miatt a terméshozam csökkenhet. Ha a mézelő-méhek nem tudják pótolni a vad beporzók számának csökkenését, az ökológiai egyensúlyhiány valószínűleg közvetlenül fogja fenyegetni az egész mezőgazdasági ágazatot és az élelmiszeripart. Ennek értelmében a méhészeti ágazat fenntartása és javítása az egész társadalmat szolgálja” – fogalmazott agrárminiszterünk. Alapvető fontosságú tehát a méhészek munkája, elmaradása ugyanis a méhek számának további csökkenéséhez vezethet. Azonban egyre több méhész döntött úgy, hogy a méhészeti termékek piacán jelentkező nehézségek miatt leállítja a termelést – hívta fel a figyelmet.

A miniszter közlése szerint a méhészeti termékeket tekintve az Európai Unió (EU) csak félig önellátó, évente több százezer tonna importra szorul. Az unión kívüli – főleg Kínából származó – méz gyakran rosszabb minőségű, de mindenképpen jóval olcsóbb. Az európai méhészek, akik magasabb színvonalon és szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok szerint termelnek, nem képesek versenyezni ezekkel az árakkal, nem képesek a méz előállítására megélhetésüket garantáló áron. A méhészeknek ez esetben másik jövedelemforrást kell keresniük, ami a méhcsaládok további csökkenésével járhat – vélte.

Kiemelte azt is, hogy Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást. “Ha az Európai Unió fenn kívánja tartani az európai méhészeti ágazatot, fel kell ismernie annak hasznosságát, és sokkal nagyobb jelentőséget kell tulajdonítania magának a méhészetnek, mint termékeinek” – szögezte le az agrárminiszter. Aláhúzta: Magyarország ezzel összefüggésben számos javaslatot terjesztett elő, amelyek rövidtávon nyújtanának segítséget. Ezek között szerepel egyebek mellett a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a különböző termékek eredetéről, a tényleges származási ország feltüntetésével.