Április 30. - A méhek napja

Magyarországon április 30-a a Méhek Napja, melyet 1994 óta ünneplünk az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) kezdeményezésére. Az időpontválasztás nem véletlen: április végén indul be igazán az élet a kaptárakban, és ekkor kezdődik a mézgyűjtés időszaka. 
A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a méhek nélkülözhetetlen szerepére az ökoszisztémában és az élelmiszertermelésben. A méhek beporzó tevékenysége nélkül számos növényfaj képtelen lenne szaporodni, ami komoly hatással lenne a biodiverzitásra és az emberi táplálkozásra is. 
Az OMME által életre hívott Méhek Napja azóta nemzetközi mozgalommá nőtte ki magát. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2018-ban május 20-át a Méhek Világnapjává nyilvánította, ezzel is hangsúlyozva a méhek globális jelentőségét.
 
A Méhek Napja alkalmából országszerte rendezvényeket, ismeretterjesztő programokat és oktatási kampányokat szerveznek, hogy minél több emberhez eljusson a méhek védelmének fontossága. Ezek a kezdeményezések hozzájárulnak ahhoz, hogy a méhek és más beporzók megfelelő figyelmet kapjanak, és megőrizzük őket a jövő generációi számára. 
A hétköznapokban nem igazán szoktunk belegondolni abba, hogy az egyes élőlényeknek milyen szerepük van az életünkben. Márpedig minden egyes állat- és növényfajnak megvan a maga helye a Földön, és vannak közöttük olyanok, akik szinte pótolhatatlanok – mint a mi méheink is. Bizonyára mindenki ismeri azt az Albert Einsteinnek tulajdonított mondatot, miszerint „ha a méhek kipusztulnak, az emberiségnek már csak négy éve lesz hátra”. Nem tudom, hogy valóban ő mondta-e, annyi azonban biztos, hogy ez az állítás is azt hangsúlyozza, hogy a méheinket óvnunk kell.
 
Ezen a napon lehetőségünk van arra is, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a méheket fenyegetik, így az éghajlatváltozásra, a monokultúrás növénytermesztésre, a rovarirtó szerek használatára, de magunk között beszélnünk kell a hozzá nem értés okozta károkról, hiszen a méhcsaládok életét sok esetben maga a méhész veszélyezteti.
Gazdasági szempontból a méhek legfontosabb szerepe a beporzás. A beporzás vagy megporzás azt a folyamatot jelenti, amikor a virágpor eljut a magkezdeményre vagy a bibére (attól függően, hogy nyitvatermőkről vagy zárvatermőkről beszélünk). Ez többféleképpen is lejátszódhat, végezheti a szél is a megporzást, léteznek önmegporzó növények, és az esetünkben kiemelt jelentőséggel bíró rovar- vagy pontosabban állati megporzás is egy módja ennek a folyamatnak. De miért kiemelt jelentőségű? Azért, mert az asztalunkon található élelmiszerek igen nagy hányadát, 1/3-át (a termesztett élelmiszereinknek pedig a 2/3-át) a méhek (és egyéb beporzók) áldásos munkájának köszönhetjük. Megérdemlik hát ezt a rövidke, egynapos figyelmet, amit nekik szentelünk minden év április 30-án! 

Ha a méhek védelméről és az életterük növeléséről van szó, nem szabad megfeledkeznünk a lakossági kezdeményezésekről. Egyre több helyen bukkannak fel a rovarhotelek, egyre több kert ékessége lesz a méheknek táplálékot nyújtó, hetekig virágzó méhlegelő.
Hazánkban a Földön fellelhető közel 20 000 méhfaj közül kb. 700 él. Ebből a többszáz méhfajból a méhészek egyet, a mézelő méhet tartják kaptáraikban. A vadméhek számának folyamatos csökkenésével a mézelő méhek egyre nagyobb szerepet játszanak ökoszisztémánk fenntartásában. Mivel méhek nélkül nincs élet, és méhészek nélkül nincsenek méhek, ezért kijelenthető, hogy a méhészek munkája nemzetstratégiai szempontból is fontos, nélkülözhetetlen. Hazánkban 20 000 méhész van, akik összesen 1 200 000 méhcsaládot tartanak. Átlagos évben 30 ezer tonna mézet termelnek, mely méz 2/3-a exportálásra kerül. 
Április 30-a, a Méhek napja jó alkalom arra is, hogy felmérjük, lehet-e, kell-e, tudunk-e változtatni a közvetlen környezetünkön, kapcsolatainkon, méhészeti technológiáinkon annak érdekében, hogy méheinknek jobb életfeltételeket teremtsünk. Meglepő, mi mindenre képesek ezek az apró lények, ha megfelelő körülményeket biztosítunk számukra.