Letölthető dokumentumok
- Iratbetekintési kérelem
- Teendők méhmérgezés esetén c. füzet
- Jó tanácsok a mintavételhez
- Kárfelvételi adatlap
Minden, a méhesben tapasztalt rendellenes állapotot (mint például: méhmérgezés gyanúja, egyéb okból történő méhelhullás), jelentsék a hatóság felé a következő módon:
- haladéktalanul értesítsék a területileg illetékes méhegészségügyi felelőst és hatósági állatorvost, akik a hatósági eljárási rend szerint kötelesek értesíteni az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot, a Növényvédelmi és Talajvédelmi Igazgatóságot.
- Ők 24 órán belül kötelesek vizsgálóbizottságot létrehozni, és a vizsgálatot elkezdeni;
- a méhészek haladéktalanul jelentsék az eseteket a Nébih Zöld Számán is (06-80/263-244) – a bejelentés időpontját jegyezzék fel.
- Pénzforgalmi jelentés nem szerkeszthető
- Elméleti ismeretterjesztés - Megbízási szerződés
- Elméleti ismeretterjesztés - Vállalkozási szerződés
- Bemutató méhészet - Megbízási szerződés
- Bemutató méhészet - Vállalkozási szerződés
- Útiköltség elszámolás
- Kiküldetési rendelvény
- Haszonkölcsön szerződés
- Nyilatkozat jövedelmek számfejtésének módjáról
- Jelenléti ív
- Terembérleti szerződés
Szerkeszthető dokumentumok ITT tölthetők le.
- Önálló Kiküldetési rendelvény
- Önálló Útiköltség elszámolás
- Önálló Jelenléti ív bemutató méhészet látogatásra
- Önálló Megbízási szerződés bemutató méhészet látogatása esetén
- Önálló Megbízási szerződés elméleti ismeretterjesztés
- Nyilatkozat a 2025-ben szerzett jövedelmek számfejtésének módjáról
- Önálló Vállalkozási szerződés elméleti ismeretterjesztés
- Önálló Vállalkozási szerződés bemutatóméhészet látogatása
- Önálló Megbízási díjelszámolás
Szerkeszthető dokumentumok ITT tölthetők le.
A méz eredetiségének és földrajzi származásának meghatározása a DNS vizsgálat célja. Az MDA (Metagenomic DNA Analysis ) a méz eredetiségét a DNS minősége és profilja alapján értékeli. Az értékeléshez a méz DNS profilját összehasonlítják a laboratóriumi adatbázisban található DNS profilokkal analitikai modellek segítségével. A méz származását a méz DNS profiljának összehasonlításával értékelik észt és külföldi mézminták profiljaival az adatbázisban.
Az Egyesületünk megmintázta a piacra került új méhtakarmányt, melyet nyersen és feletetve is vizsgáltunk különböző arányban mézben is elkeverve. Az eredményeket táblázatban foglaltuk össze. A vizsgált paraméterek a fruktóz/glükóz arány, HMF, Beta-Fructofuranosidase aktivitás és idegen oligoszacharid mennyiségek voltak fókuszban. A mézbe kevert takarmánynál mind nyers, mind feletetett formában is kimutatható volt a természetes méztől való eltérés.
A méz eredetiségének és/vagy földrajzi származásának meghatározása a DNS vizsgálat célja,jelen esetben a vizsgálat alapja a kereskedelemi forgalomban mézek eredetiségének vizsgálata volt DNS alapú vizsgálattal. Az MDA (Metagenomic DNA Analysis ) a méz eredetiségét a DNS minősége és profilja alapján értékeli. Az értékeléshez a méz DNS profilját összehasonlítják a laboratóriumi adatbázisban található DNS profilokkal analitikai modellek segítségével. A méz származását és valódiságát a méz DNS profiljának összehasonlításával értékelik észt és külföldi mézminták profiljaival az adatbázisban.
Az alábbi fogalmak, illetve rész vizsgálatok ismerete szükséges a vizsgálat megértéséhez:
Eredeti, ha a vizsgált minta DNS-profilja hasonló a Celvia CC által létrehozott Metagenomikai Eredeti Méz Adatbázis (MDA2_v1.1) profiljainak egy részhalmazához. A mintának nagyon magas a valószínűsége arra, hogy eredeti mézről van szó. Nem eredeti, ha a vizsgált minta DNS-profilja eltér a Celvia CC által létrehozott Metagenomikai Eredeti Méz Adatbázis (MDA2_v1.1) profiljainak egy részhalmazától. A mintának nagyon magas a valószínűsége arra, hogy nem eredeti mézről van szó. Egy mintát eredetinek tekintenek, ha az autentikussági pontszám mindkét validált gépi modell alapján meghaladja az előre meghatározott döntési küszöböt. Ha legalább az egyik modell autentikussági pontszáma a küszöb alatt van, a mintát nem eredetinek tekintik.
A Méz Metagenomikai DNS-elemzés (MDA v2) a méz összetételét és valódiságát írja le egy NGS-alapú méz DNS metagenom elemzés és fajspecifikus, arány-alapú modellek
segítségével. A DNS-profilt összehasonlítják a különböző típusú mézek DNS-profiljaival, a Celvia CC által létrehozott adatbázis részhalmazában (Autentikus Mézek Metagenom Adatbázisa, MDA2_v1.1). Az MDA v2 nem célzott elemzés, amely minden mézben jelenlévő DNS-szekvenciát vizsgál, ezért az eredmények eltérhetnek más módszerekkel, például pollenanalízissel, PCR-alapú célzott DNS-elemzéssel, NMR-rel kapott eredményektől.
A mézek hamísítása nem csak a méhészeknek okoz problémát, a fogyasztókat is megkárosítja, akik úgy fogyasztják a hamisított terméket, hogy abban a tudatban vásárolják meg a mézet, hogy az eredeti,természetes méz. Egy új irányzat, a mézekben lévő enzimek, illetve az enzimek tulajdonságainak vizsgálata segíthet a nem természetes eredetű mézek kiszűrésében a mézpiacról.
Mesterséges enzimek hozzáadva a mézhez lehet növelni a diastáz/amiláz enzimaktivitást, ezzel a jogszabályi előírásokat el nem érő méznél megfeleltethető a nemzetközi előírásoknak (amiláz/diastáz aktivitási kritériumok), amelyek a méz forgalmazásához szükségesek. A proteomika segítségével nagyon pontosan lehet fehérjéket kimutatni a mézben. A célzott bottom-up proteomikai folyamata képes kimutatni idegen enzimeket, amelyeket a hagyományos enzimaktivitás-tesztek (Phadebas/Schade) nem tudnak. A proteomikai módszer annyira specifikus és érzékeny, hogy még kis mennyiségű mesterséges enzimet is ki lehet mutatni. Ezért lehet úttörő módszer ezen vizsgálat a mézhamisítás kimutatására.
Az idegen enzim mennyiségének meghatározása a mézben lehetséges, de nincs protokoll arra, hogy pontosan meghatározzák minden fehérje mennyiségét a mézben. Ezért az eredmények inkább minőségi jellegűek, mivel az idegen enzimek hozzáadása a mézhez tilos.
A vizsgálat nagy előnye már a kis mennyiségű idegen enzim kimutathatósága mellett, hogy a célzott proteomikai folyamatához nincs szükség adatbázisra. A fehérje (enzim) aminosav-szekvenciáját használva a peptidek in-silico emésztéssel történő meghatározására. Az enzimeket HRMS (Orbitrap) rendszeren tesztelik, hogy meghatározzák a fehérje leggyakoribb peptidjeinek megtartási idejét. Ezután ezeket az információkat a célzott vizsgálatokhoz használják.
Az MS/MS spektrumokat adatbázisban keresik, hogy azonosítsák a peptid szekvenciát, és összevessék ezt a szekvenciát az adatbázisban található fehérjék aminosav szekvenciáival. Az ezzel a módszerrel talált fehérjéket ezután a fehérjék szekvencia lefedettsége alapján valószínűségi pontszámmal listázzák (a detektált peptidek és azok fragmentumainak szekvencia lefedettsége). Az alacsony fals pozitív arány feltétele a detektált peptid tömegének tömeghibája. Ennek az értéknek alacsonynak kell lennie a peptid szekvencia helyes azonosításához. Emellett nagy tömegfelbontású tömegspektrométer is szükséges komplex minták esetén, hogy szétválasszák a ko-elúciós peptideket és feloldják a többszörös és magas töltésállapotú peptideket a tömegspektrumban. Ezért ezt a módszert általában Orbitrap (vagy q-TOF) műszerekkel használják, ahol a tömeghiba 5 ppm alatt van és magas tömegfelbontás érhető el. Ezért ezt a módszert általában Orbitrap (vagy q-TOF) műszerekkel használják, ahol a tömeghiba 5 ppm alatt van, és a tömegbeli felbontás 30 000 vagy annál magasabb. Ezzel a módszerrel lehet kimutatni egy szervezet összes fehérjéjét vagy összetett mintákban, például mézben. A folyamatot arra használják, hogy megtalálják a mézhez mesterségesen hozzáadott enzimek peptideit. A nagyon pontos tömeg és fragmentumok szükségesek ahhoz, hogy előállítsák a prekurzor/qualifier listát a célzott munkafolyamathoz.
A célzott munkafolyamat olyan megközelítés, amely specifikus peptidek és azok kvalifikáló fragmentjeinek (b- és y- fragmentek) kimutatására szolgál bizonyos fehérjék/enzimek esetében LC-MS/MS / LC-HRMS használatával. Ennek a munkafolyamatnak az az előnye, hogy egység tömegbontású tömegspektrométerekkel, például triple quad (qQq) készülékkel is használható. Ez az MRM (többszörös
reakciófigyelés) mód ismert a magas érzékenységéről és szelektivitásáról. Éppen ezért ezt a módszert gyakran alkalmazzák gyógyszerészeti elemzésekhez is. Egy qQq készülék egy vagy több kvalifikáló fragmentumot használ a prekursor tömegekből és a retenciós időt a prekursor helyes azonosítására, amely lehet kis molekula vagy peptid. Érdemes megjegyezni, hogy a célzott unkafolyamat LC-HRMS módszerrel is elvégezhető, különösen, ha az SIM (szelektív ionmonitorozás) móddal van kombinálva. Az SIM a prekursor kiválasztására és a célzott MS/MS kombinációja Orbitrap készülékkel növeli az érzékenységet az alacsony mennyiségű peptidek kimutatására. Ez az rendkívül érzékeny módszer alacsony téves pozitív arányt is eredményez a pontos előanyag tömeg detektálásának köszönhetően. Ráadásul a célzott proteomikai munkafolyamat nem igényli az adatbázis keresést, ami az adatbázis méretétől függően időigényes lehet.
A vizsgálat reményeink szerint alkalmas lehet a hamis mézek kimutatására, mert a természetes mézekben lévő enzimek, illetve a hamisított termékekbe utólag kevert enzimek más tulajdonságokkal
rendelkeznek, így a legeredményesebben kimutathatók a különbségek közöttük.
A zárszalagos mézeknél vizsgált főbb paraméterek:
A HMF a méz cukortartalmának hő és tárolás hatására létrejövő egyik bomlásterméke. Megmutatja, hogy a méz mennyire károsodott a feldolgozása során – legfőképpen a hőkezelés indikátora –, jól használható a tárolási idő meghatározásához. Az előírás az EU-ban termelt mézek esetében maximum 40 mg/kg értéket engedélyez.
Diasztáz: A méhek garatmirigyében termelődő enzim, amely a méhek mézhólyagjába jutva keveredik a begyűjtött nektárral, így kerül a mézbe. Az enzim az idő múlásával, illetve hő hatására inaktiválódik. A diasztáz mérőszáma az úgynevezett diasztázegység, amelynek minimuma meg kell hogy haladja a 8-as értéket, kis természetes enzimaktivitású mézek esetében pedig a 3-as értéket.
Fruktóz-glükóz tartalom: A mézek cukortartalma fontos minőségi szempont. A legfontosabb egyszerű cukrok a mézben a fruktóz (gyümölcscukor) és a glükóz (szőlőcukor). A fruktóz-glükóz arányból (F/G) a mézek kristályosodási hajlamára lehet következtetni, valamint fontos fajtamézjellemző paraméter. Például a legnagyobb átlagértéket a kristályosodásra legkevésbé hajlamos akácmézek mutatják, mivel az akácmézek fruktóztartalma a legnagyobb és glükóztartalma a legkisebb.
A fruktóz-glükóz összmennyiségének (F+G) az előírásokban rögzített min. 60 g/100 g-nak kell lennie – az édesharmatmézek esetében alacsonyabb érték is megengedett.
Szacharóztartalom: A szacharóz (répacukor, nádcukor) összetett cukor, amely az enzimes bontás (invertálás) során alakul át egyszerű cukrokká, pl. a méz fő cukrait adó fruktózzá és glükózzá. A szacharóz a mézben kisebb mértékben van jelen, mint a nektárban, hiszen az invertálás során mennyisége folyamatosan csökken, a mézben jelen lévő enzimek folyamatosan bontják. Éppen ezért a méz szacharóztartalmából következtetni lehet a méz érettségére, valamint valódiságára. A hatályos jogszabály mézekre általában 5 g/100 g határértéket ír elő, azonban egyes mézfajtákkal kivételt tesz. Ilyen mézfajta például az akácméz, amelynek esetében ez a határérték legfeljebb 10 g/100 g lehet. Ennek oka, hogy a nagy tömegben virágzó és bőséges nektárt adó növények mézét a méhek nem tudják olyan mértékben átdolgozni, így e növények mézében magasabb a szacharóz értéke.
Idegen mézoligoszacharidok jelenléte a keményítőeredetű cukorszirupok hozzáadásával történő hamisítás indikátora.
A vizsgálatokkal kimutatható, ha a természetes mézekre vonatkozó előírások értékeitől eltérés tapasztalható és a mézek nem felelnek meg a vonatkozó, mézek esetében irányadó paramétereknek. A vizsgálatok azért is fontosak, mert a zárszalaggal rendelkező méhészek a termékeikkel a mézpiacon egy magasabb értékű, biztonságos terméket hoznak forgalomba, amely a vásárlói bizalmat is növeli.