Szakmai megbeszélés Várhelyi Olivér EU Biztossal
Mint azt jeleztük korábban, a Magyar Madártani Egyesülettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével és a Magyar Biokultúra Szövetséggel közösen levelet intéztünk Várhelyi Olivér, az EU egészségügyi és állatjóléti biztosához. A levél ITT olvasható el.
Május 27-én a szervezetek online megbeszélést tartottak Várhelyi Olivér EU Biztos úrral.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az EU biodiverzitás és a „szántóföldtől az asztalig” elnevezésű stratégiájában fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy a gazdákat ösztökéljék a környezetre kevésbé káros növényvédelmi készítmények használatára, pláne, ha az alternatív készítmények nem drágábbak, de ugyanolyan hatékonyak. Az ún. kritikus, kutatók által veszélyesnek minősített szerek kiváltását igyekeznek felgyorsítani. De! Egyértelműen kijelentette a Biztos, hogy csak abban az esetben javasolnak kivonásra készítményt, hatóanyagot, ha a gazdáknak marad alternatíva, vagy tudnak új alternatívát nyújtani. A hatóanyagok és készítmények engedélyezése jelenleg nagyon drága és hosszú ideig tart – ezt a folyamatot próbálja a Bizottság gyorsítani és olcsóbbá tenni. Ez nem az jelenti, hogy az ún. védelmi szint ezzel csökkenne, de egyértelmű, hogy új, hatékony, olcsóbb és környezetbarátabb, főleg biocid készítményekre van szükség az uniós mezőgazdaságnak. Személyesen ő kérte az engedélyezésekben kulcs szerepet játszó Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (EFSA) a folyamatban lévő engedélyezések gyorsítására a minőségi követelmények megtartása mellett. Kiemelte a Biztos, hogy a mezőgazdaság Európa egyetlen olyan szektora, ahol van és nagymértékű az önellátás. Ezt nem szabad kockáztatni, de egyértelmű az is, hogy minden, a környezetre és emberre jelentős kockázattal bíró anyagot, amit felhasznál a mezőgazdaság, be kell tiltani.
Teljesen egyetértett azzal a felvetéssel, hogy elfogadhatatlan az, hogy az Unióban betiltott hatóanyagokat – importtal- visszaengedjük az élelmiszereinkben. Erről már döntött a Bizottság, nem szabad az MRL-re (maximum hatóanyag érték) hivatkozva megengedni, hogy az import útján az emberi egészségre kockázattal bíró hatóanyagokat tartalmazó élelmiszerek kerüljenek be az Unió piacaira. Érvényt kell tudni szerezni ennek a döntésnek.
Szót ejtettünk a Közös Agrárpolitika (KAP) következő ciklusáról, melynek egyértelmű üzenete az, hogy olyan technológiát adjon gazdák kezébe, amivel csökken a környezeti terhelés a hatékonyságot megtartva.
Kiemelten foglalkoztunk a méz helyzetével is. Rövid helyzetértékelésünkre a Biztos úr elmondta, hogy valóban kívánni valót hagy maga után az Unióba érkező mezőgazdasági termékek minőségének vám-ellenőrzése. A két legnagyobb fogalmú kikötőben, Antwerpenben és Rotterdamban a beérkezett termékek mindösszesen 5%-át ellenőrzik szúrópróba szerűen, ami gyakorlatilag a nulla szintet jelenti. Ezt a számot feltétlen növelni kell. További felvetésünkre, mit pl. a 3. országbeli méz-export cégek nemzeti, azaz nem uniós auditjáról, mely 2024. november végéig zajlott le, szintén egyetértett abban, hogy ez nem volt elégséges, és mint Biztos, mindenféleképpen javasolja az ún. ellenőrző missziók erősítését. A Biztos teljesen tisztában volt a mézpiaccal kapcsolatos napi problémákról és ágazatunk problémájáról. Megállapodtunk abban, hogy az OMME mielőbb összegyűjti és írásban benyújtja számára az általunk tapasztalt problémákat.