Levelet írtunk a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettségről

Mint mindenki előtt is ismert, 2025. július 1-vel elindult az eNyugta/ePénztárgép rendszer (1056/2023. (II. 27.) Korm. határozat). Ettől a naptól vált lehetővé az e-pénztárgépek tényleges üzembe helyezése és használata, valamint megtörtént az eNyugta rendszer éles bevezetése is. Ezeket szabályozza többek között az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet. 2025. márciusában a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy általános nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség 2026. szeptember 1-jére tolódik el. 

A méhészeti szakma módosítási várakozásai ellenére sajnos elkövetkezett ez az időpont is, amely azt jelenti, hogy a továbbiakban a kézi nyugták és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatniuk a közvetlen értékesítő kistermelő méhészeknek.

A jogszabálykövető méhészek (és minden őstermelő) életében, értékesítési gyakorlatában ez óriási változást és adminisztrációs terhet eredményez. Azok – vélhetően a jogszabályalkotók  -, akik ennek éppen az ellenkezőjét állítják (kevesebb adminisztráció, olcsóbb lesz a nyugtaadás, stb.), ők valószínűleg nem arra a rétegre gondoltak, akiknek már az okostelefon használata is problémát okoz. Ők az őstermelők idősebb generációja. Azok az emberek, mezőgazdasági termelők, akik miatt érdemes termelői piacra kijárni.

Mint arról korábban tájékoztattuk a méhésztársakat - Nyugtaadat-szolgáltatás -, az eddigi papír alapon kiállított nyugtákról -szeptember 1-től- a kibocsátást követő 3 naptári napon belül kell adatot szolgáltatniuk a NAV részére, vagy e-pénztárgépet kell használniuk, amelynek két típusa lehetséges: hardveralapú és felhőalapú e-pénztárgép. A hardveralapú e-pénztárgép egy új típusú, önálló pénztárgépes megoldás, amely felépítésében és működésében több ponton hasonlít a ma ismert online pénztárgépekhez, ilyent az őstermelők nem használtak eddig sem (mert nem kellett). Így marad a felhőalapú e-pénztárgép, mely nem más, mint egy alkalmazás, melyet az okostelefonunkra tudunk letölteni. Az őstermelők jelentős részének nincs okostelefonja! Akiknek van, közülük viszont sokaknak nincs mobil net előfizetésük, ami nélkülözhetetlen az adatszolgáltatáshoz). Ennek nyilvánvaló oka az életkor: főleg az idősebb generáció jár ki a helyi piacokra értékesíteni a termékét, terményét. 

Amennyiben valaki a második megoldást választja, úgy a hatályos jogszabály szerint, a vásárló kérése esetén az piacon az őstermelőnek az e-nyugtáról papíralapú nyugtamásolatot kell kibocsátania.  Ezt az őstermelő csak úgy tudja megoldani, ha ún. nyugatnyomtatót (kis méretű nyomtatót) szerez be és csatlakoztat az okostelefonjához. Csak a nyomtatóval, mint külső perifériával teljes a felhőalapú e-pénztárgép.

Egyesületünk levelet írt Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszternek, mint a magyar Kormány tagjának, hogy indoklásunkat felhasználva javasolja, hogy a hazai őstermelőket mentesítsék a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség alól!

A jogszabályalkotó célja az e-nyugta bevezetésével vélhetően a költségvetési bevételek növelése és az adatszolgáltatási kötelezettég gazdaságfehérítő hatása volt. Az őstermelők esetében egyértelmű, hogy e két cél nem fog teljesülni, hiszen okafogyott e két célról beszélni. Ugyanis, a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet egyértelműen fogalmaz és behatárolja a kistermelők árbevételét azzal, hogy korlátozza az adott termék értékesíthető mennyiségét. A kistermelők túlnyomó része adózási formája őstermelő, ami azt jelenti, hogy rendkívül kedvező a termelő szempontjából, azaz semmilyen érdeke nincs árbevételének eltitkolására. 

A hazai méhészek pedig az SZJA szempontjából kedvezményezett helyzetben vannak, a méhészeti termékekből származó, jogszabályban meghatározott jövedelmük pedig meghatározott feltételek mellett adómentes.

Az országban – örömünkre – nő a termelői piacok népszerűsége. Ennek oka egyértelműen az, hogy egyre több fogyasztó részesíti előnyben a helyi termékeket, szemben a multi-láncokban elérhető, a világ „túloldaláról” származó termékektől. A helyi piacokon olyan termelők értékesítik termékeiket, akik őrzik a helyi és így a hazai hagyományokat, ezáltal a piacra kilátogató családok fiatal tagjai, a gyerekek megismerhetik a vidéki családok életének értékeit, ezzel abszolút autentikus szemléletformálást kapnak az élelmiszertermelésről és ellátásról. Egyre több hazai termelői piac – különösen a nyári időszakban – vált turisták által kedvelt látogatási célponttá.  Nem véletlen, hiszen igazi Hungarikumokkal, hazánk vidéki életére utaló hagyományos élelmiszerekre csak ezeken a piacokon juthat hozzá.

Az e-nyugtával kapcsolatos teendőket – a teljesség igénye nélkül – korábban ismertettük. A fentiekkel kapcsolatban Egyesületünk felé nagyon sok piacozó méhésztárs jelezte, hogy képtelenek e feltételeket teljesíteni, így felhagynak több évtizedes közvetlen értékesítési tevékenységükkel. Egyértelmű számunkra, hogy hasonlóan gondolkodik sok-sok más terméket előállító őstermelő is. Különösen a termelői piacok azon résztvevői, akik időszakosan – a terméstől függően – vesznek részt a piacokon. Így el fognak tűnni a 2-3 cseresznyefával, szilvafával rendelkező, a 20-30 üveg befőttet eltevő, az évente 10-15 „kapirgálós” tyúkot, kakast értékesítő helyi emberek és a 20-30 méhcsaládos méhészek is.

Kérésünk teljesítésével semmilyen anyagi kár nem érné a költségvetést, és nem lenne pozitív hatása a fekete-gazdaságra. Álláspontunk szerint a szabályozás ebben a körben olyan adminisztrációs és technikai terhet ró az őstermelőkre, amely nincs arányban az általuk végzett, jellemzően kis volumenű, közvetlen értékesítési tevékenység gazdasági jelentőségével. Viszont óriási pozitív hatással lenne a többszáz hazai termelői piac életére és az ott árusító kistermelők lelki állapotára a mentesítés. Ismereteink szerint az Európai Unió egyetlen tagországában sincs e-nyugta kötelezettsége a piacokon értékesítő őstermelőknek! 

Véleményünk szerint egyértelműen hátrányos helyzetet teremt a nyugtaadat-szolgáltatási kötelezettség az amúgy is ezer sebből vérző hazai agrárium legkisebb szereplőinek!