Méhész vagyonbiztosítás
Az elmúlt években egyre gyakrabban láthatjuk - és sajnos ez alól sem kivétel az idei év sem –hogy időjárásunk megváltozott, szeszélyes, szélsőséges irányban, amely a méhészeket is egyre több kihívás elé állítja. Több évtizedes tudásra és tapasztalatra cáfolnak rá lehülések és hőhullámok. Az időjárási kockázatok közül, különösen az árvíz rendkívül komoly veszélyt jelent a méhészetekre, ami a méhcsaládok pusztulásához, és más, jelentős anyagi károkhoz vezethet.
Amikor árvízről beszélünk, nem mindig tipikusan folyók, patakok áradásáról beszélünk. Egyre nagyobb gondokat okoznak a lezúduló, nagy mennyiségű csapadék miatt a hirtelen kialakuló belvizek, sárfolyások és villámárvizek is.
Természetesen, a méhész, mint felelős állattartó minden esetben köteles a lehető legnagyobb gondosággal és körültekintéssel elhelyezni méhcsaládjait vándortelephelyén, illetve ugyanilyen gondosággal köteles eljárni állandó telehelyének kiválasztása során is.
Vagyonbiztosításunk szerint, árvíz biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével okoz.
A Biztosító nem téríti meg a kárt árvíz- és felhőszakadáskárként, ha az:
a) hullámtérben vagy nyílt ártérben, nem mentett árterületen lévő bármilyen vagyontárgyban keletkezett,
b) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, víztározókban levő állatállományban keletkezett,
c) a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, belvíz, talajvíz, buzgár által keletkezett,
d) hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvíz-megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerült kár- és költségként keletkezett.
Elmondhatjuk, hogy az egy káreseteknél történt elutasítások során szinte kivétel nélkül, a méhcsaládok hullámtérben, vagy nyílt ártérben kerültek elhelyezésre. Tehát, ha például egy repceföld közelébe vándorlunk, és a terület nem minősül vízügyi szempontból olyan helynek, amelyeket a kizáró felsorolás tartalmaz, akkor joggal várhatjuk a Biztosító kárkifizetését.
Tisztázzuk a fentiekben leírt fogalmakat, amelyekhez egy szemléltető ábrát is adunk:
• Ártér: Az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek, mentesített ártérnek nevezzük.
• Ártéri öblözet: A folyó árterének természetes vagy mesterséges elhatárolásokkal elkülönülő rész-vízgyűjtője, amelyet az öblözeti szakaszon a mederből kilépő árvizek (védművek nélkül vagy azok tönkremenetele esetén) elönthetnek.
• Árvédelmi töltés: Olyan víztartásra méretezett földmű, mely a terep fölé emelkedő árvíz szétterülését meghatározott területsávra, a hullámtérre korlátozza. Az árvízvédelmi töltés méreteit, egyéb fizikai paramétereit (magasság, keresztmetszet, tömörség stb.) szigorú műszaki előírások határozzák meg.
• Hullámtér: A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület. Ez az a terület, amelyet egy árvíz esetén a folyó elönthet. Tehát, amennyiben erre a területre kerül méhtelepítés, akkor számítani kell annak elöntésére egy árvíz esetén.
• Nyárigát: A fő védvonalnál alacsonyabb, korlátozott védképességű hullámtéri töltés, amely leginkább a kisebb nyári árvizek ellen a mezőgazdasági termelés számára nyújt védelmet.
• Mértékadó árvízszint: Az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, a hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint.
Annak érdekében, hogy jövőben elkerüljük, vagy csökkentsük az elutasítással járó biztosítási esetek számát, az alábbi tanácsokat adjuk:
• Vándorláskor, vagy állandó telephelyünk kiválasztása előtt mindig előzetesen tájékozódjunk, hogy az adott terület milyen besorolásba tartozik!
• Amennyiben egy konkrét területen kétség merül fel, az árvízi érintettség vonatkozásában, érdemes felkeresni a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságot. (A Biztosító társaság is ezt teszi az esetek kivizsgálásánál, hogy vízügyi szempontból meg tudja állapítani, minek minősül az adott terület.)
• A folyók aktuális vízállásait, illetve az aktuális ár- és belvízvédelmi helyzetet a vízügy honlapján el tudjuk elérni az alábbi linken: www.vizugy.hu. Kövessük figyelemmel ezt a honlapot, főleg egy felhőszakadásos, árvizes időszakban! Előfordult a tavalyi évben is, hogy egy méhészetet egy közeli patak – amely medrének legmélyebb pontja is alig 40-50 cm – alig 1 óra alatt több kilóméterre elsodort.
A fentieken kívül, hazánkban Országos Vízjelző Szolgálat működik, amelynek feladatai közé tartozik az ország folyóinak és tavainak a vízjárására vonatkozó, azok aktuális és várható állapotát jellemző hidrológiai információk közreadása. Ezek elérhetőek a www.hydroinfo.hu internetes oldalon. Számos hasznos térkép található még ezen a linken, ezeket közzétesszük az OMME honlapján.
Előzzük meg a károkat, legyünk körültekintőek, tájékozódjunk! Ha már „kint“ vannak a méhek, kövessük figyelemmel a közeli vizeket!