V4 méhészeti találkozót tartottak Szlovákiában

Szeptember 12-én a szlovákiai Besztercebányán tartottak egész napos szakmai fórumot a visegrádi négyek (V4) országainak méhészeti képviselői. Az országok bemutatásával, szakmai statisztikai számainak ismertetésével kezdődött a megbeszélés.

A táblázatból kiolvasható, hogy hazánk kivételével a V4-es országok mézimportra szorulnak, átlagos években kevesebbet termelnek, mint a belső fogyasztásuk. De az is látható, hogy hazánkban, Lengyelországgal együtt a legalacsonyabb a fejenkénti mézfogyasztás. Az elhangzottak alapján mindhárom országra jellemző, hogy az élelmiszerüzletek polcain többnyire importmézek vannak, melyeket a fogyasztók a hazai mézekhez képest kevesebb, mint fele áron tudnak megvásárolni. A csehek elmondása szerint, a cseh méz 9-10 euróért, az importméz 3-4 euróért kapható a boltokban. Mindhárom országban túlnyomó részt hobbi méhészek alkotják a méhésztársadalmat. Csehországban mindösszesen 140 olyan méhész van, akiket „profi” méhésznek lehet nevezni, azaz 150 méhcsaládnál többet tartanak. Érdekességeket is hallhatunk, mint pl. egy friss felmérés szerint, a szlovák lakosság kevesebb mint 20%-a ragaszkodik vásárlása során a hazai előállítású, szlovák élelmiszerekhez. Ez a méz esetében magasabb szám, de maga a gondolkodás, a vásárlói magatartás nagyon elszomorította a méhészeket.

A legtöbb szó természetesen az unió mézpiacáról esett, hiszen mi magyarok és a lengyelek is ezt tartjuk a legégetőbb problémának. Itt említjük meg, hogy a másik két országban mit tartanak napjaink első számú problémájának. A csehek a méhészek szakmaiatlanságát, a saját életüket „tönkre tevő” magatartását tartják a legnagyobb bajnak. Nem képzik magukat, nem járnak el szakmai gyűlésekre, csak az interneten tájékozódnak, ahonnan többnyire magukat „professzornak” kikiáltó, de a szakmához és a szakmán belül az adott témához nem értő méhtartók adnak fals információkat. Csak a mának élnek, nem gondolnak a holnapra, nem gondolnak mai tetteik következményeire. Példaként említették a világ túloldaláról, az interneten megvásárolt, semmilyen EU engedéllyel nem rendelkező, bizonytalan, sőt ismeretlen hatóanyagú állatgyógyászati készítmények behozatalát, használatát vagy a buckfast kérdést. Utóbbi lényege: nem arról szól ez a kérdés, amire a sok cseh méhész gondol, azaz nem a cseh őshonos és a buckfast méh közötti különbségről, eltérésről, jobb vagy rosszabb minősítésről. Ez arról szól, hogy az egy légtérben élő cseh méhészek tudnak-e egy stabil vonalat fenntartani saját maguk munkájával (napjaink kisüzemi anyanevelésével, pl. bölcső-mentésekkel) vagy ki lesznek téve annak, hogyha használható méhet akarnak, akkor csak tenyésztőtől tudnak vásárolni, amit minden évben meg kell ismételniük. Az elmúlt 100 millió év „munkáját” teszik tönkre a magukat modern gondolkodónak tartó cseh méhészek – hangzott el. A szlovák kollégáknál meglepő események sorozata okozza a jelenlegi legnagyobb, legégetőbb problémát: számos, méhészeket negatívan érintő új szabályozás lépett életbe. Ilyen pl. minden egyes méhésznek csak állatorvosi vénnyel lehet vásárolnia -korábban nem vényköteles – állategészségügyi készítményt vagy a kedvezőtlen új adózási szabályok bevezetése, vagy a Nemzeti Program kedvezőtlen átalakítása. Visszatérve az EU mézpiacára, a résztvevők összefoglalták azokat a pontokat, lehetőségeket, ahol közös lobbizással lehet nyomást gyakorolni a Bizottság döntéshozóira.

A délután folyamán a V4-es fórumon megjelent a szlovák agrárminiszter is, aki érdeklődve hallgatta a résztvevők „panasz áradatát”. Mint az EU illetékes Tanácsának tagja ígéretet tett üzeneteink közvetítésére. A megbeszélésről közel félórás sajtótájékoztatót is tartott a helyszínen megjelent népes sajtóképviselőknek. Meglepően sok kérdést kaptunk, érdeklődő volt a szlovák sajtó a rendezvénnyel és az uniós méhészek helyzetével kapcsolatban.