Megjelent a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat legújabb eredményeit bemutató kiadványunk. A tanulmány a 25/2023 (VI. 26.) AM-rendelet 25. § „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME monitoringbizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

A kiadvány teljes szövege letölthető ITT

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által koordinált monitoringvizsgálatok idei tanulmányának végének írásakor elmondhatjuk, hogy ismét bővültek ismereteink. Áttekintettük az elmúlt esztendő időjárási sajátosságait, amelyek nagyban különböztek az elmúlt évben tapasztaltaktól. A tavasz sokkal fagyosabb volt, mint az előző esztendőben, ugyanakkor 2023-ban nem az aszály, hanem a kiegyensúlyozott csapadékviszonyok voltak a jellemzőek az év folyamán, amelyek mellé igen komoly hőhullámok is társultak. A repce helyenként elfogadható hozammal zárt, de az akác és a júniusban virágzó növények (vaddohány, facélia, hárs) csak szerény hozamokat produkáltak. A napraforgó és a szolidágó adott megfelelő pergetési eredményeket. Mindez egyébként azt jelentette, hogy a Nyugat-Magyarországon méhészkedőknek igen alacsony árbevétellel kellett megelégedniük, ráadásul a repceméz értékesítési lehetőségeit erősen beárnyékolta annak szermaradék-tartalma is. Összességében gyenge évet zárt az ágazat mind a hozamok, mind pedig az elérhető árbevétel szempontjából. A piaci nehézségeket súlyosbították a nemzetközi politikai helyzetből fakadó nehézségek is.

A fentieken túl foglalkoztunk a hazai méhállomány és a termelési kedv csökkenésével, a méhegészségügyi helyzet és a téli méhveszteségek alakulásával.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is foglalkoztunk a méhészeti termékekben kimutatható szermaradékok vizsgálatával, valamint azoknak a viasz feldolgozása folyamán bekövetkező koncentrációváltozásával.

Munkánkban kitértünk az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) európai elterjedésének és hazai megjelenésének történetére, valamint a hazánkban megtelepedett első darázscsalád fészkének felszámolásával kapcsolatos tapasztalatokra. Ma még nem tudjuk, hogy a kártevő visszaszorítása mennyire volt hatásos, ezt az elkövetkező esztendőben lehet majd megítélni.

Ismertettük az OMME és a Nébih között létrejött szerződés alapján elvégzett növényvédelmi ellenőrzések és a hatósághoz bejelentett méhmérgezések adatait. Ezzel a két témával kapcsolatosan azzal is foglalkoztunk, hogy a mérgezési esetek felderítésekor a közelmúltban bevezetett elektronikus permetezési naplók vezetési kötelezettségét a gyümölcskultúrákra is ki kell terjeszteni. Továbbá foglalkoztunk azzal is, hogy mennyire fontos lenne a naplók adatainak szerepe az ökotoxikológiai szakvélemények megalkotásában. Javaslatokat kívánunk tenni a rendszer utólagos tökéletesítésére.

Munkánk végén foglalkoztunk a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) ellen kifejlesztett injektálásos technológia méhészetekre gyakorolt hatásával és néhány atkaölő szer által okozott szennyeződések mértékével és ezen szennyeződéseknek a méhészeti ágazatra gyakorolt hatásával, következményeivel…

Úgy gondoljuk, hogy az elkövetkezendő időszakban a megkezdett munkát mindenképpen folytatni kell, mert ez szükséges az ágazat számára előremutató ismeretek feltárására.