30. Méhek Napja

1994-ben az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első alkalommal tartotta meg április 30-án a Méhek Napja rendezvényt, aminek célja: tavasszal, amikor zsongnak a méhek a gyümölcsfákon, a virágokon, az emberek elkezdik munkájukat a kertekben – hívjuk fel a figyelmet a szorgos kis rovarokra, a méhekre. Nap, mint nap találkoznak velük az emberek, de a természetben betöltött szerepükre, védelmükre kevesen gondolnak.

Büszkeséggel tölti el a magyar méhészeket az a tény, hogy a világon elsőként hívták fel a beporzók, azon belül a mézelő méhek védelmére a figyelmet egy róluk szóló nap létrehozásával. Azóta, a világ minden országában elterjedt a beporzók védelmének hangsúlyozása, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!

Az első hazai Méhek napja óta, azaz a 29 évvel ezelőtti környezeti állapothoz képest alaposan romlott a helyzet a méhek és minden, beporzást végző rovar számára. Életterük hanyatlott, a táplálékukként szolgáló virágzó növények sokszínűsége csökkent. Nem csak hazánkban, hanem Európa és világszerte tapasztalható tendencia a vadonélő hártyásszárnyúak számának csökkenése. Pedig jelenlétük a természetben nélkülözhetetlen! A globális élelmiszertermelés 76%-a, az Európában vadon élő növényfajok 84%-a függ a házi- és vadméh fajok beporzásától! A világ szántóföldjeinek 1/3-án termesztett növények beporzásfüggők. Közvetlenül a méhek 150 milliárd eurós hasznot hajtanak a globális élelmiszerpiacon, de közvetve ennek többszörösét. Kevesen tudják, hogy a kávé, a kakaó, a vanília, de a legtöbb, napi étkezésünket adó állatfajok takarmányozására szánt növény (lucerna, bükköny, csillagfürt, somkóró, here-félék, stb.) megporzása méhek nélkül nem jönne létre. Hiányuk már kézzel fogható jelenség egyes területeken: az USA mezőgazdasága évente 2 milliárd eurót költ a mesterséges megporzás támogatására! Minden harmadik falat étel napi étkezésünkben a méhek munkájának köszönhető!

Álljon itt, a teljesség igénye nélkül néhány, hazánkban termelt zöldség és gyümölcs, mely termése vagy magja nem jönne létre a természetes beporzók, elsősorban a mézelő méhek nélkül: kivi; paradicsom; hagyma; répa, mustár, repce, brokkoli, káposzta, paprika, szelídgesztenye, dinnye,uborka, tök, bab, pohánka, napraforgó, eper, alma, barack, sárgabarack, mandula, szilva, meggy, cseresznye, áfonya, padlizsán, ribizli.

Álljon itt, a teljesség igénye nélkül néhány, hazánkban nem tenyésző, de ismert gyümölcs, majd miden nap fogyasztott élelmiszer, melyek alapanyagául szolgáló növények terméseinek létrejöttéhez méhek szükségesek: kesudió, papaja, mandarin, grapefruit, citrom, narancs, gyapot, makadámiadió, mangó, avokadó, kávé, kakaó, vanília, kókusz.

Hazánk méhészete számokban

Néhány adat hazánk méhészeti ágazatáról: kb. 20 ezren foglalkoznak méhtartással, akiknek összesen 1,2 millió méhcsaládjuk van. Az Európai Unióban hazánkban a legmagasabb az un. méhsűrűség: 12 méhcsalád jut egy négyzetkilométerre. Átlagos évben 25-28 ezer tonna mézet termelünk, amely 10%-a az EU méztermésének. E termés nagy része (kb. 2/3-a) a világ minden részére kerül exportálásra, fő felvevő piacaink: Olaszország, Németország, Franciaország. A hazai mézfogyasztás az uniós átlag alatti, évente fejenként kb. 1 kg. Fő mézfajtáink: akácméz, vegyes virágméz. De kisebb mennyiségben számos mézfajta megtalálható a termelők standjain, mint pl. a repceméz, napraforgóméz, hársméz, selyemkóróméz, gesztenyeméz vagy a mézharmat. Hazánkban az őshonos Pannon méh van jelen, amely szelídségéről és szorgalmáról híres!

A mézelő méh (Apis mellifera)

Ma a méh jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek. Ezek összértéke a világon 200 milliárd dollár körül van. Hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.  Ennek oka, hogy a méhészek által tartott mézelő méhek vannak ma már a legtöbben, legnagyobb számban a természetes beporzó rovarok közül. Sajnos, az ún. magányos méhek és poszméhek száma megtizedelődött. A Földön 50 millió méhcsalád van, ezekből összesen kb. 1-2 billió méhegyed végzi naponta a megporzást. Ennek eredménye: a világ legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszereinek 90%-a függ a méhektől.

Óvjuk, védjük a méheket!

Mit tehet egy átlagos ember a méhek védelme érdekében?

Ültessen olyan növényeket, amelyek szebbé, harmonikusabbá varázsolják életterünket, és egyben életteret, táplálékot biztosítanak a méhek számára! Akár egy erkélyen, terasz-korláton elhelyezett balkonláda virágai is nagy segítséget nyújthatnak a szorgos rovaroknak. Évente egy, a kiskertben, környezetünkben elültetett mézelő, virágport adó fa is hasznos segítség a méheknek, és örök emlék magunk számára! A beporzók táplálkozásának szempontjából a legínségesebb időszak hazánkban július – augusztus, tehát az ebben az időszakban virágzó növényekkel tudunk a legtöbbet segíteni rajtuk. Segítsünk a méheken, hiszen ők is segítenek nekünk!

Vásároljon mézet, propoliszt, virágport, méhpempőt közvetlenül a termelőtől, amellyel támogatja a helyi méhészt, a hazai termelést és segíti a hazai munkahelyek fennmaradását. Kezdeményezésünk eredményeképpen, minél jobb ízű és minél jobb minőségű termékekhez juthatnak hozzá, mindezt úgy, hogy erősítik immunrendszerünket!