Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) idén is eleget tett a 47/2010. (XII.31.) VM-rendelet, 21. §-ában foglalt „A méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása” jogcímnek. Ennek értelmében, közforgalomban lévő mézeket vizsgáltattunk meg, amelyek eredményeit az alábbiakban adjuk most közre.
Az OMME Intéző Bizottságának döntése értelmében idén 5 helyszínen került sor a mintavételezésre: 2013. június 3-án Szolnokon, 2013. június 6-án Baján és Szekszárdon, 2013. június 7-én Budapesten, 2013. június 13-án Pécsen. Összesen 19 élelmiszert forgalmazó egységből 93 mintát vásároltunk.
A megyei méhészeti szaktanácsadók 2013. június 1. és június 13 között, megyénként 3-3, összesen 57 darab zárszalagos mézmintát gyűjtöttek össze. Így összesen 150 mintát küldtünk vizsgálatra a Wessling Hungária Kft. mézlaborjába.
A részletes eredményeket ITT tekintheti meg.
Vizsgált paraméterek, eredmények
– A vizsgálatban résztvevőket olyan sorrendben tüntettük fel a táblázatban, amilyen sorrendben a labor vizsgálta a mintákat, azaz a vizsgálati jegyzőkönyvek sorszámát követve. (A pirossal kiemelt, minőségi előírásoknál alacsonyabb vagy magasabb értékeknél a labor minden esetben figyelembe vette a mérési hibahatárt.)
HMF:. A HMF méz cukortartalmának hő és tárolás hatására létrejövő bomlásának egyik terméke. Megmutatja, hogy a méz mennyire károsodott a feldolgozása során – legfőképpen a hőkezelés indikátora -, jól használható a tárolási idő meghatározásához. Az előírás az EU-ban termelt mézek esetében maximum 40 mg/kg értéket engedélyez. Az idei évben a 150 db minta esetében 8 bolti valamint 1 zárszalagos termék HMF tartalma haladta meg jelentősen az előírásokban szereplő határértéket.
Fruktóz-glükóz tartalom: a mézek cukortartalma fontos minőségi szempont. A legfontosabb
egyszerű cukrok a mézben a fruktóz (gyümölcscukor) és a glükóz (szőlőcukor). A fruktóz-glükóz arányból (F/G) a mézek kristályosodási hajlamára lehet következtetni valamint fontos fajtaméz-jellemző paraméter. Például a legnagyobb átlagértéket a kristályosodásra legkevésbé hajlamos akácmézek mutatják, mivel az akácmézek fruktóz tartalma a legnagyobb és glükóz tartalma a legkisebb. A fruktóz-glükóz összmennyisége (F+G) az előírásokban rögzített min. 60g/100g-nak kell lennie – az édesharmat mézek esetében alacsonyabb érték is megengedett -, ez egy minta esetében nem valósult meg.
Szacharóz-tartalom: A szacharóz (répacukor, nádcukor) összetett cukor, mely az enzimes bontás (invertálás) során alakul át egyszerű cukrokká, pl. a méz fő cukrait adó fruktóz-glükózzá. A szacharóz a mézben kisebb mértékben van jelen mint a nektárban, hiszen az invertálás során ennek mennyisége folyamatosan csökken, a mézben jelenlévő enzimek folyamatosan bontják. Éppen ezért a méz szacharóz tartalmából következtetni lehet a méz érettségére valamint annak valódiságára. A hatályos jogszabály mézekre általában 5 g/100 g határértéket ír elő, azonban egyes mézfajtákra kivételt tesz. ilyen mézfajta például az akácméz, amely esetében ez a határérték legfeljebb 10 g/100g lehet. Ennek oka, hogy a nagy tömegben virágzó és bőséges nektárt adó növények mézét a méhek nem tudják olyan mértékben átdolgozni, így ezen növények mézében magasabb a szacharóz érték. Az idén vizsgált mézek esetében 11 mintában volt magasabb érték a megengedettnél.
