Már azt hinnék, hogy nincs lejjebb, de sajnos tévedtünk – van. Az elmúlt két hétben igen aktívak lettek az ellenzéki politikusok szakmánk irányában. Sok-sok józanul gondolkodó méhésztársunk érdeklődött, hogy miért nem reagálunk az elhangzottakra.

Az ok egyszerű: az OMME, Alapszabályunk értelmében, nem politizál! Márpedig, az elmúlt időszak minden egyes Kormány és OMME elleni támadása, nem szakmai alapokon nyugszik, hanem politikai!

Most azért reagálunk csak egyetlen esetre, hogy lássák a méhésztársak, mennyire félre lehet magyarázni tényeket, és ehhez csak két dolog szükséges: rosszindulat és szakmaiatlanság! Nézzük!

Az egyik magyar politikai párt vezetője közzétett egy kisfilmet az egyik kínai tulajdonú közösségi videómegosztó oldalon azzal a céllal, hogy az Agrárminisztérium, az AMC, a NAK és az OMME nem igazi mézzel és ráadásul nem a bajba jutott magyar méhészektől vásárolt, hanem az ukrán Odesszából – így vélhetően Kínából – származó mézzel etette meg a gyermekeket. Mindezt a következtetést a brémai QSI labor adataiból vonta le.

Nézzük a tényeket: a politikus által megvizsgált mézet 2018-ban gyártatta le az OMME. A legyártott méz 2018-as évből származik. 2019-ben váltottunk fehér színű tasakra. A kisfilmben felhasznált mézes tasak grafikájából Egyesületünk egyértelműen tudja, mely évben készült az adott mézes tasak. Azaz, egy minimum 6 éves mézet vizsgáltatott be a politikus (de lehet, hogy 7 éves, hiszen a mézcsomagoló 2017-es termelésű mézet is felhasználhatott alapanyagként). Ez egy nagyon fontos tény, hiszen aki ért a mézhez, az tudja, hogy a mézben lévő un. változó paraméterek az ide vonatkozó rendeletben meghatározott mértéktől történő eltérést, a mézcsomagolók általában 2 év minőség megőrzési idő feltüntetésével küszöbölik ki. Azaz, 6-7 éves mézek vizsgálata, mely egyértelműen a minőség megőrzési idő többszörösét meghaladja, fals eredményeket szül! Ráadásul, fogalmunk sincs, hogy a nyilván lejárató céllal készült vizsgálatban felhasznált mézeket milyen körülmények között tárolták.

Az előzőekben leírtakból szakmailag teljesen relevánsan, azaz magától értetődően következik a labor azon megállapítása, hogy a méz „baker’s honey”, azaz sütőméz. Mi más lenne egy 6-7 éves méz? Az évek alatt megemelkedett HMF érték alapján, nem lehet más az adott méz.

Nézzük a másik, a politikus által idézett labor megállapítást, mely szerint a méz „honey-specific”. Erre mondta a politikus, hogy ez nem méz, csak méz specifikus. Mi a valóság? Minden természetes méz esetén ezt írja a labor, ugyanis az adott mintában lévő „egyéb szilárd összetevők”-et jellemzi így. Azaz, éppen a politikus által megállapított tény ellenkezője igaz – a méz, az „egyéb szilárd összetevők” tekintetében természetes.

Nézzük a harmadik megállapítást, ami a méz eredetére vonatkozik. Az eredmény szerint a tasakos méz eredete: „SouthEastEurope”, azaz Délkelet-Európa. Ebből érdekes következtetéssel jutott el a politikus odáig, hogy ebben kínai méz is lehet. A tények: ha a labor számára ismeretlen eredetű mézet (azaz, pl. egy számozott mintát, nem pedig egy olyan felcímkézett mézesüveget, amin a gyártó által feltüntetett eredetet látja a labor) küldünk ki földrajzi eredetvizsgálatra, akkor a labor – teljesen logikusan – soha sem ír rá a leletre konkrét országot, hanem mindig nagyobb földrajzi körzetet nevez meg. Ez a nagyobb terület magyar méz esetében Délkelet- Európa. IDE kattintva láthat egy OMME által elküldött magyar méz eredet megjelöléséről szóló leletet, mely teljesen azonos a filmben vizsgált méz leletének eredményével. Sőt, ha az alábbi linkre kattintunk – http://www.omme.hu/mezvizsgalatok-2019/ -, és a lap alján lévő hivatkozást megnézzük, akkor világosan látszik, hogy a kódokkal ellátott mintáinkra a labor végig „csak” a nagyobb területi egység megnevezését használta.

Ha a vizsgálandó mintán feltüntetjük a magyar eredetet, akkor a labor nyilván megértve az okokat, hogy miért is kérünk egy ismert (magyar) eredetű mézre földrajzi eredet vizsgálatot, ráírja a szokásos „Délkelet-Európa” eredet megjelölést kiegészítve azzal, hogy „Magyarország lehetséges”. IDE kattintva láthat ilyen leletet. Viszont, ha a labor talál az adott mintában más térségre való utalást, azt mindig feltünteti. IDE kattintva közreadunk egy olyan leletet (szintén QSI), melyet az OMME küldött ki. Az eredménybe egyértelműen jelzi a labor, hogy a többnyire Délkelet-Európai (Magyarország lehetséges) méz tartalmaz kínai mézet is! Ha a politikus által elmondottak igazak lennének az odesszai meséről, akkor a labor ezt kimutatta és leírta volna.

Mert a labor nem hazudik és nem politizál!