Megjelent a Környezetterhelési monitoring vizsgálat soron következő kiadványa.

A tanulmány a 4/2017. (I.23.) FM-rendelet 26. §-a, a „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME Monitoring Bizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették, a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által a 2018/2019-ben elvégzett monitoring vizsgálatok során igen sok kihívással kellett szembenéznünk és ezzel együtt igen sok feladatot kellett megoldanunk. Időrendi sorrendben elsőként a 2018. nyarán bekövetkezett méhpusztulás okainak feltárását végeztük el, amelynek keretén belül 86 minta elemzését és a beérkezett adatok elemzését kellett hajtottuk végre. A 2018 nyarán bekövetkezett pusztulások értelmezését segítette az OMME-NÉBIH közös mintavétel sorozat, amelynek keretén belül igazolni tudtuk, hogy a 2018-as évjárat időjárása és az ezzel összefüggésbe hozható agronómiai feltételek alakulása nagy mértékben támogatta az abban az évben még kormányzati segítséggel alkalmazott neonikotinoid szercsoportba tartozó készítmények transzlokációját és ezzel együtt a méheket kedvezőtlenül érintő káros mellékhatások kialakulását.

2018-ban ősszel igen komoly atkafertőzés is nehezítette a nyáron több káreseményt is átvészelő állományokat. Ennek az igen súlyos fertőzésnek a leküzdésében segítséget adtak azok a technológiai ajánlások, amelyeket az alkalmazható szerek vonatkozásában minden évben közzé teszünk.

2018/2019-ben végre fény derült arra is, hogy kettő hazai gyártású atkaölő szer előírásos alkalmazása mellett miért tapasztalunk igen gyakran nagyon komoly mértékű elhullásokat. A bizonyítási eljáráshoz szükséges vizsgálatok egy részét szintén ebből a projektből finanszíroztuk.

A monitoring vizsgálatok segítségével bizonyítást nyert az a korábbi sejtésünk, hogy a vegetációs időben a kaptárak előtt dologtalanul mászkáló egyedeket a súlyos nozéma fertőzés mellett igen súlyos spiroplazma baktériumok okozta megbetegedések is kimutathatók. Ez az új ismeret talán segít megérteni a korábban már igen sokat emlegetett „mászkáló méhek” megjelenésének problémakörét. Ezzel együtt tisztáznunk kell azt is, hogy mekkora a szerepe a növényvédelemnek a jelenség kialakulásában.

Az elkövetkező esztendőben folytatnunk kell a rendellenesen viselkedő méhek vizsgálatát, az atkaölő szerekkel kapcsolatosan esetleg kialakuló rezisztencia felderítését és a karantén kártevők, pl. kis kaptárbogár terjedését figyelő hálózat felállítását, a piretroid mérgezések hatására elpusztult méhek biokémiai vizsgálatát és a nem jelölésköteles növényvédő szerek alkalmazása mellékhatásainak tanulmányozását.

Végül szeretnénk megköszönni mindenkinek azt az áldozatos munkát, amelyben eredményeként sikerült adatokat szolgáltatni ennek az összefoglalónak a megírásához.

A kiadvány ITT tölthető le.