Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) idén is eleget tett a 47/2010. (XII.31.) VM-rendelet, 21. §-ában foglalt „A méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása” jogcímnek. Ennek értelmében, közforgalomban lévő mézeket vizsgáltattunk meg, amelyek eredményeit az alábbiakban adjuk most közre.
Az OMME Intéző Bizottságának döntése értelmében 3 helyszínen került sor a mintavételezésre: április 10-én Miskolcon és április 11-én Székesfehérváron és Kaposváron. A mintavételen az OMME képviselői mellett egy helyszínen részt vett a Magyar Mézkereskedők és Csomagolók Egyesületének képviselője és mindhárom helyszínen a helyi illetékes közjegyző. A megyei méhészeti szaktanácsadók előzetesen 61 darab zárszalagos mézmintát gyűjtöttek össze. Összesen 16 élelmiszert forgalmazó egységből 85 mintát vásároltunk. Így összesen 146 mintát küldtünk vizsgálatra a Wessling Hungária Kft. mézlaborjába.

A részletes eredmények megtekinthetők itt.

A paraméterekről

A vizsgálatban résztvevőket olyan sorrendben tüntettük fel a táblázatban, amilyen sorrendben a labor vizsgálta a mintákat, azaz a vizsgálati jegyzőkönyvek sorszámát követve. A táblázatban pirossal jeleztük azon értékeket, amelyek nem feleltek meg a hatályos jogszabálynak. Fontos tudatosítanunk, hogy ezekre az értékekre nem az OMME képviselői mondták, hogy rosszak, hanem a labor írta rá a jegyzőkönyvre! A diasztázaktivitás Élelmiszerkönyv szerinti értéke legalább 8. Néhány minta esetében ez alatti az érték, de a labor nem jelezte rossznak. Ennek oka, hogy a mérési hibahatárt figyelembe véve lehet, hogy jó a méz. Ugyanez a helyzet a HMF tartalommal is, ami legfeljebb 40 mg/kg lehet. E két paraméter nem megfelelése általában a méz helytelen, szakszerűtlen feldolgozására, illetve a kiszerelt méz korára (nem az évi termés) utal. Örömteli, hogy a minták kevesebb, mint 3%-a HMF tartalma magasabb a megengedettnél. A táblázatban szereplő következő oszlop jelölése, az F+G, a méz fruktóz és a glükóz tartalmának mennyiségét jelenti, amely nektárból származó mézek esetében, el kell érnie legalább a 60 százalékot. Az F/G jelölés a méz fruktóz és glükóz tartalmának arányát mutatja, amely támpontot nyújt a fajtamézek meghatározásánál. Több mintánál nem érte el az arányszám az akácmézre vonatkozó 1,5 értéket, de mivel ezen értékről, arányszámról nem rendelkezik a hatályos jogszabály, ezért nem jelölte a labor pirossal az alacsony F/G értékeket. Három vizsgálatot alkalmaztunk a mézek idegen cukor tartalmának (hamisítás) megvizsgálására: C13-, LC-IRMS- és a rizsszirup vizsgálatokat. Az egyszikű növényekből származó cukrok kimutatására szolgáló C13 módszerrel egyik mintában sem talált a labor idegen cukrot. A modern LC-IRMS vizsgálati módszert alkalmazva, 3 méz esetében igazolt a labor nem nektár eredetű cukrot a mézben. Ezen minták sorszáma a táblázatban: 21, 139, 140. A mézvizsgálati módszerek időről-időre folyamatosan fejlődnek. Így, idén is felhasználtunk egy új vizsgálati módszert: rizs szirupot kerestünk a mézben. A világpiacon tapasztalható legújabb mézhamisítási módszer egyike, hogy rizsből készült édesítőszert, szirupot adnak a mézhez. Ugyanis, számos eddig használt idegen-cukor vizsgálati módszer nem mutatja ki a rizs szirup jelenlétét. Ezért fejlesztettek ki a laborok a közelmúltban egy kifejezetten rizs szirup jelenlétét kimutató módszert. Örömteli, hogy mind a 146 minta rizs szirup mentes!

Összességében megállapítható, hogy az eddigi mézvizsgálatok közül az idei esztendő hozta a legpozitívabb eredményt! A minták kevesebb, mint 7%-a volt csak kifogásolható. A termelői mézek tulajdonosai az idén is megkapják mézük tökéletes minőségét igazoló OMME tanúsítványt.

OMME ügyvezetés