Megjelent a Környezetterhelési monitoring vizsgálat soron következő kiadványa.

A tanulmány a 4/2014. (I.23.) FM-rendelet 26. §-a, a „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME Monitoring Bizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették, a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

A 2016-17-ben végzett monitoring vizsgálatok eredményei között igen fontos helyet foglal el az a méhegészségügyi mintavétel sorozat, amelynek keretén belül ősszel és tavasszal felmértük a családok egészségügyi állapotának változásait. A legnagyobb kihívást ebben az esztendőben az ismételten tapasztalt atkainvázió és az ezzel párosuló egyéb betegségek (vírusok, nozéma, stb.) fellépése okozta. Nagyon sok méhészet nem is tudta kezelni ezeket a gondokat, így ezek az állományok komoly veszteségeket szenvedtek. Ezt a folyamatot súlyosbította az a tény is, hogy a termelői kedv is alábbhagyott és azokban az országrészekben, ahol már több esztendeje nem sikerült megfelelő hozamokat realizálni, nem is biztos, hogy helyreállították az állományokat. Azt az állításunkat, miszerint az atkák elleni helyes védekezési gyakorlat kialakítása jelentette a kulcskérdést a kitelelés sikerében az a tény támasztja alá, hogy a jól záró védelmi technológiát alkalmazó méhészek veszteségei jelentősen alatta maradnak azokénak, akiknek a technológiájában hibát lehetett kimutatni. Ennek eredményeként akár egymáshoz közeli állományok kitelelési rátájában is komoly különbségeket lehetett mutattunk ki.

Foglalkoztunk egyes atkaölő szerek hatékonysági problémáival, illetőleg azzal, hogy a Destruktor 3,2 nevű készítmény méhekre gyakorolt negatív hatása milyen mértékű.

A kémiai vizsgálataink során ellenőriztük néhány viasztermék szennyezettségét, és összehasonlítottuk kilenc db mézminta peszticid tartalmát. Ez utóbbi vizsgálatsorozat segítségével bizonyítottuk azt, hogy amennyiben az atka elleni védelem terén nélkülözzük a szintetikus kemikáliák alkalmazását a vegetációs időn belül, akkor a pergetett méz is mentes lesz a nem kívánatos szermaradékoktól.

Áttekintettük a méhmérgezési esetek statisztikáját is és sajnos azt a megállapítást kellett tennünk, hogy a növényvédelmi fegyelem ismét romlott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Mindezek fölött igen fontosnak érezzük annak hangsúlyozását, hogy amennyiben nem változik az a gyakorlat, hogy a méhészek ilyen vagy olyan okból szó nélkül viselik el ezeket a károkat és nem jelentik be azokat a hatóságnak nem is lehet a helyzet javulására számítani. A témához tartozik, és az előbbiekkel ellent mond, hogy 2017. nyarán több esetben is kedvező bírósági ítélet is született a méhészek számára. Az esetek többségében a monitoring vizsgálatok segítségével elvégzett laboratóriumi eredmények is kellettek az említett sikerekhez.

Az elmúlt időszakban kiegészítő vizsgálatokat végeztünk a 2016. tavaszán neonikotinoidokkal csávázott területeken. Az eredményekről szóló tájékoztatókat több növényvédelemmel foglalkozó fórumon, többek között a Magyar Tudományos Akadémián tartott „Növényvédelmi Tudományos Napok” alkalmával is közreadtuk.

Méhtoxikológiai vizsgálataink keretén belül idén a méhekre nem jelölés köteles készítmények méhekre gyakorolt szinergista hatását is tanulmányoztuk, aminek eredményeként ismét sikerült találnunk olyan szerkombinációkat, amelyek kijuttatása méhészeti szempontból aggályosnak tekinthető. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy a virágzó kultúrákban nappal használható rovar és gombaölő szerek káros mellékhatásaként nem a méhek pusztulása, hanem kisebb-nagyobb viselkedésben tapasztalt zavarok is felléphetnek. Ennek további üzemi szintű tesztelése mindenképpen kívánatos volna az ágazat számára.

A kiadvány teljes szövege letölthető innen.