Környezetterhelési monitoring vizsgálat 2020-2021

Megjelent a Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoring vizsgálat legújabb eredményeit bemutató kiadványunk. A tanulmány az 57/2019 (XII. 14.) AM-rendelet 26. § „Méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringvizsgálat” című jogcím keretében jött létre, és finanszírozása is ebből valósult meg. Az összefoglalót az OMME monitoringbizottságának tagjai, valamint kutatóintézeti munkatársak készítették a megyei szaktanácsadók és több méhész bevonásával. Az elvégzett munkáért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) külön köszönetét fejezi ki minden szakembernek, továbbá valamennyi közreműködő méhésznek.

Kiadványunkban foglalkoztunk a méhészetek és a méhállományok változásával, megállapítottuk, hogy az elmúlt három-négy évben a méhcsaládok számának csökkenése egyre gyorsul. Ennek a folyamatnak egyik oka a méhészek elöregedésén kívül a szakmát érintő egyéb hatásokban is keresendő. Ne feledjük, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen időjárása következtében a méztermelési eredmények, ezen belül az ágazat jövedelmezősége jelentősen visszaesett. Az a tény, hogy a kedvezőtlen külső körülmények javulása (időjárási helyzet, méhegészségügy, növényvédelem, stb.) nem feltétlenül fog bekövetkezni valószínűleg a méhészek számának további csökkenését fogja eredményezni. Egyáltalán nem kizárt, hogy a termelésben tartott méhállományok mérete is csökkenni fog.

Munkánkban foglalkoztunk néhány méhészet egészségügyi problémáinak felderítésével, ezen belül is a tavasz folyamán tapasztalt „méhmászkálás” okainak hátterével.

Nagy visszhangot váltott ki a repcékben végzett mintavételi kampányunk, melynek következtében több, mint 100 db mintát szállítottunk be a laboratóriumba. Az eredmények alapján elmondható volt, hogy az ország majdnem minden megyéjében találtunk olyan területeket, ahol a növényvédő szerek felhasználása nem volt az előírásoknak megfelelő. A legszennyezettebb területek növényállományát kitárcsázták még a virágzás első fázisában.

A méhészek által bejelentett mérgezési káresetek mennyisége az elmúlt két esztendőben 121 db volt. A méhelhullások során gyűjtött minták eredményei alapján kevés alkalommal volt felállítható az ok-okozat összefüggése. A mintavételek kapcsán begyűjtött méh és növényi minták viszont nem tükrözték az OMME által repcékben elvégzett ellenőrzések eredményeit, így pl. a klórpirifosz szennyezettség vonatkozásában kissé árnyaltabb kép alakult ki, mint korábban ezt gondoltuk.

A méhészeti káresemények alkalmával gyűjtött mászkáló méh minták vonatkozásában a szokványos atkaölő szer szennyezettség mellett többnyire csak nem jelölésköteles szerekben alkalmazott hatóanyagok voltak jelen. Ezekről statisztikát készítettünk annak érdekében, hogy tisztázzuk előfordulási gyakoriságukat. Visszatérve a méhmintákra, elmondható, hogy különösen idén volt az igaz, hogy a mászkáló méhek atkafertőzöttsége egyáltalán nem volt jelentős, ugyanakkor a megmintázott családok erősen nozémásak voltak. Ezekben a méhmintákban a méhpatogén vírusok illetve a spiroplazmák jelenlétét nem ellenőrizte a hatóság.

Az OMME-Nébih és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereivel folytatott közös ellenőrzések első szakaszában végzett analízisek szerint a begyűjtött minták nagy részében nem találtunk kifogásolható hatóanyagokat, sőt szép számmal voltak olyanok is, amelyek teljesen mentesek voltak a növényvédő szerektől. Meg kívánjuk jegyezni, hogy pl. a repcékben észlelt szennyeződések között észlelt pendimetalin tartalom nem kívánatos. A mi véleményünk szerint, valószínűleg a repcék virágzásának idején vetett kukorica területekről sodródott át a repce virágokra… Nagyon jó hírnek számít az a tény, hogy ebben a vizsgálati etapban nem találtunk klórpirifosszal szennyezett növényeket.

A munkánk végén foglalkoztunk az atkafertőzés erősségének téves megítéléséből fakadó méhveszteségekkel, illetve azzal, hogy milyen hibák vezetnek azokhoz a hibás következtetésekhez, aminek eredményeként nem ismeri fel a méhésztárs a kialakult problémák fő okait.

Végül a kiadvány utolsó fejezetében foglalkoztunk az atkák elleni védelem sarokpontjaival.

A kiadvány teljes szövege letölthető innen.