Van és lesz magyar méz a piacon!

Szeptember 23-án, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöksége sajtóközleményt adott ki „Nem elég a hazai méz!” címmel. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, mint 14ezer hazai méhész és méztermelő érdekképviseleti szervezete, az alábbi szakmai állásfoglalást adja közre a szakma és a mézfogyasztók korrekt tájékoztatása végett.

Nem felel meg a valóságnak a hír, miszerint már a tél folyamán nem lehet majd hozzájutni hazai mézhez! A tudatos hazai mézfogyasztóknak egész télen és tavasszal (azaz az új, 2021-es méztermésig) folyamatosan lesz lehetőségük magyar mézet vásárolni. A közvetlenül értékesítő méhészeknél van és lesz elegendő mennyiségű és kiváló minőségű méz az év hátralévő részében is.

Nem felel meg a valóságnak a hír, miszerint a gyenge idei termés miatt, már most, szeptember végén nincs magyar méz. Felmérésünk szerint még van értékesítésre váró méz –főleg virágméz- a méhészeknél. Az idei gyenge termés hatására –ami egész Európára igaz-, a természetes méz felvásárlási ára hazánkban jelentősen (40-50%-al) emelkedett. (Azért írtuk a „természetes” jelzőt a méz elé, mert a világpiacot domináló, kétes minőségű, bizonytalan eredetű, sokszor mesterségesen előállított mézek ára nem emelkedett!) Tudni kell, az idei méhészeti év záró-felvásárlási árai (májusban) alacsonyabbak voltak, mint a 11 évvel ezelőtti árak! A hazai mézfelvásárlási árak, virágméz esetében évek óta, az önköltségi árak alatt voltak. A virágméznél magasabb felvásárlási árú akácméz volt az, ami a jövedelmet biztosította a méhészek számára. Viszont az idén, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, alig termett akácméz, vagyis a megélhetéshez szükséges bevétel jelentős része elmaradt. (Némely méhésznél, az egész.) Tudnia kell minden hazai mézfogyasztónak, hogy a méhészek munkája évek óta alulfinanszírozott és a jelenlegi mézfelvásárlási árat sem tartják reálisnak ahhoz, hogy megéljenek ebből az ősi mesterségből. Azok a méhészek, akik jelenleg a mézkiszerelők által kínált felvásárlási áron még nem értékesítették a mézüket, azok a megélhetésüket, méhészeti vállalkozásaik további működését kockáztatják akkor, ha mégis úgy döntenek, hogy a felkínált, irreálisan alacsony áron értékesítik még raktáron lévő, kemény munkával és nagy kiadással megtermelt mézüket.

A fentiekben leírtakat igazolja Dr. Nagy István agárminiszterünk, 2019 november 18-án, az Euobserver hírportálnak adott interjúja is, melyből idézünk: Magyarországon a méhészeti ágazat jövedelmezősége 50 százalékkal csökkent az előző öt év átlagához képest, a tendencia pedig valószínűleg tovább folytatódik. Az EU szabadkereskedelmi megállapodásai alapján az unión kívüli országoknak nyújtott mézkoncessziók pedig tovább növelik az importnyomást.” A miniszter úr által tökéletes szakmaisággal levezetett „importnyomás” idén elérte a hazai mézkiszerelőket is!

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület teljes mértékben ellenzi és elutasítja azt, hogy a hazai mézfeldolgozással foglalkozó vállalkozások harmadik országokból származó mézeket csomagoljanak ki! A hazai méhészek felháborítónak és végtelenül szomorúnak tartják, ha a hazai élelmiszerláncok, nem a hazai mézet forgalmazzák, kínálják a vevőinek egy méz- nagyhatalomnak számító országban!

Mit tehet ebben a helyzetben a méhészek hazai érdekképviselete?

  1. Kéri a hazai élelmiszerbiztonságért felelős hatóság szakembereit, hogy kiemelten alkalmazzák a 2015. második felétől érvényben lévő és a mai napig visszavonásra nem került agrárminiszteri utasítást, mely szerint kiemelten kell ellenőrizni minden, harmadik országból érkező méz minőségét és minden 20 tonnás vagy annál nagyobb tétel nyomonkövethetőségét!
  2. Még fokozottabban fogja az érdekképviselet ellenőrizni a hazai üzletláncok polcain lévő mézek minőségét és eredetét!
  3. Kéri az illetékes minisztériumot, hogy a helyzetre való tekintettel, mielőbb alkosson nemzeti jogszabályt arra vonatkozóan, hogy a hazánkban forgalmazott mézek címkéjén jól olvashatóan tüntesse fel a mézkiszerelő az üvegben lévő méz származási országát/országait név szerint! Több országból származó méz esetén, a százalékos megoszlást is! Jogában áll tudniuk a hazai mézfogyasztóknak a megvásárolt méz pontos eredetét!
  4. Együttműködést kezdeményezünk –mindkét fél előnyére – minden olyan élelmiszerlánccal, mely nem forgalmaz importmézet!
  5. Folyamatosan tájékoztatjuk a hazai lakosságot – intenzív médiakampány segítségével – a hazai mézek elérhetőségéről, felismerhetőségének jelzéseiről és az importmézekkel kapcsolatos minőségi anomáliákról!

Egyértelműen elérkezett az idő, hogy a magyar méhésztársadalom megvédje a hazai méz jó hírnevét és felvegye a harcot a hazánkba érkező és hazai élelmiszerüzletek polcain megjelenő importmézek ellen! Kérünk minden magyar mézfogyasztót, hogy vegyen részt, vállaljon felelősséget a hazai méhészek, a hazai méz és a hazai méhek védelmében! Saját, hosszú távú érdekünk, hogy megvédjük magunkat! A tét nem kevés: mézet lehet importálni, de megporzást nem, vagyis szélesebb értelemben vett mezőgazdasági érdek is a magyar méhészet fennmaradása!

Keressük a termelői mézet a piacokon a méhészeknél és a hazai mézet az üzletekben, mert van!

Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöksége