Június 6-án, Szigetszentmiklóson, Egyesületünk meghívására, szakmai értekezletet tartottunk a hazai mézexportőrökkel és mézkiszerelőkkel. Az első napirendi pontban, az idei akácméz termés mennyiségében, nem tudott közös álláspontot kialakítani a termelői és a feldolgozói oldal. Szerintünk, az elmúlt 10 év második leggyengébb termése lett, csak 2010 volt gyengébb év. A másik oldal szerint az átlagostól csak kicsit lett gyengébb termés, hiszen idén vannak méhészek, akik 30 kg családonkénti átlag felett értek el eredményt. Álláspontjuk szerint ebben az esetben a többieknek sem lehetett sokkal rosszabb. Természetesen mi nem osztjuk ezt a véleményt, hiszen tudjuk, mert látjuk, hogy egy átlagos évnek kb. fele, de inkább kevesebb termett. A második napirendi pontban a feldolgozók elmondták a hazai termelői mézekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikat, nyilván nem a pozitív, hanem a negatívakat. Ezek pedig a következők: 1. egyes eladásra felajánlott méztételeknek idegen eredetű cukortartalma van. Közös érdekünk, hogy az ilyen mézeket előállító méhtartókat (mert ők nem méhészek) eltávolítani szakmánkból, hiszen több mint 19 ezer magyar méhész hírnevét teszik tönkre. 2. a mézek amitráz tartalmával vannak egyre komolyabb problémák. Termelési szezonban senki ne használja ezt a hatóanyagot, a magyar méz vevői fokozottan vizsgálják a mézeket amitrázra. 3. a kumafosszal is akadnak problémák, nem olyan mértékű még, mint az amitráz-szennyeződés, de e hatóanyag használata is körültekintést igényel a méhészek részéről. Csak a szezon utolsó pergetése után használjunk kumafosz tartalmú tartós hordozót. 4. még mindig sajnos vannak, akik használnak antibiotikumot. Ezek használatát a labor kimutatja a mézben, ezek a mézek pedig eladhatatlanok. Tartózkodjunk az antibiotikum használatától! 5. az idei évben különösen magas az akácmézek víztartalma. A szerencsétlen (sok eső) körülményekre nem lehet tekintettel a piac, így a 20 % víztartalomtól hígabb termékek nem nevezhetőek méznek, ezért a feldolgozók azt nem vehetik meg. A fórumon egyik feldolgozó sem említette, de nyilvánvaló, hogy a 2018-ban exportált 22 ezer tonna magyar méz minőségével nem volt baj, azaz a méhészek egyértelmű többsége jó gyakorlatot folytatva termel mézet. Nehéz megbecsülni a rossz gyakorlatot folytató méhészek számát, de jelenlétük mindenféleképpen negatív hatással van ágazatunk megítélésére – erre volt példa ez a találkozó is, amely csak róluk szólt!